Gyógynövény alapismeretek

Kumarinok

Szerző:

A kumarin származékoknak vagy 800 faja ismert, glikozidos kötésben és szabadon is előforduló hatóanyagok. A növényekben gyökérserkentő, növekedést serkentő hatásuk van. Kémiai fő hatóanyaguknál fogva hatásaik: Hidroxikumarinok – elnyelik az UV-sugarakat, míg a barnító jellegű hosszabb hullámokat átengedik, ezáltal a napozókrémek adalékanyagai. Fraxin anyaga által húgyhajtó, eszkulin tartalmánál fogva fokozza az érfal rugalmasságát. Funarokumarinok – fokozzák a pigment képződést (pigment = a bőr festékanyaga) , ezért elsősorban pigment hiányos területeken alkalmazzák helyileg. Novobiocin hatásaként baktériumölő hatású. Piranokumarinok – a szív koszorúér tágítói, ezáltal javítják a szív vérellátását. Dikumarinok – fontos és erőteljes véralvadásgátlók, a protrombin -véralvadási faktor- szintézisét (előállítását) gátolják a májban. Szintetikus (gyógyszerészetileg előállított) formában vérrögképződés (trombózis) megelőzésére, vénafal gyulladások-visszerek gyógyításában használják a gyógyászatban. Gyógynövények: kamilla, levendula, menta, fahéj, …

Tudjon meg többet ➢

Mérgező növények

Szerző:

Virágok, elsősegélynyújtás, mérgező növények – virágok listája Gyógynövények, virágok hatóanyagai közt is találhatunk mérgező hatású alkotókat, melyek kis adagban mégis gyógyhatást fejtenek ki (növények hatóanyagai -alkaloidák). Leginkább a gyógyszeripar használja fel megfelelő adagolásban és összetételben a mérgező növények kivonatait, hatásmechanizmusait. A mérgező növényekről való tájékozottság szükségszerűsége nem csak a gyógynövények, hanem az otthonunkban nevelt szoba- és kerti növényekre – virágokra is vonatkozik, melyek elérhető közelségben, elérhetőségben vannak a gyermekek, illetve a háziállatok számára. Mérgező hatásuk alapján a növények – virágok lehetnek mérgezőek, halálosan és fokozottan mérgezőek, illetve enyhén mérgezőek, és az adott növényeknek csak egy bizonyos részük (pl. burgonya), vagy az egész növény lehet mérgező tulajdonságú (növények részei). Az enyhén mérgező növények közé tartoznak azok a növények is, melyek allergiás …

Tudjon meg többet ➢

Szaponinek

Szerző:

A szaponinek nitrogénmentes anyagok (triterpének, szteroidok, szteroidalkaloidok), melyek a vizet habossá teszik. Szappan képző hatásuk mellett, a véroldó tulajdonságal is szokták jellemezni őket, mert a vörösvérsejt membránt (sejtfalat) károsíthatják, és a vörösvérsejt szétesését okozhatják. Az ipar habzóanyagként a habzóitalok, törökméz, a mosószerek és szappanok előállításánál használja fel a szaponineket. A szaponin tartalmú drogokat főleg mint étvágygerjesztő, vizelethajtó, izzasztó, kőoldó, nyálkaindító (nyákoldó), köhögéscsillapító szerekként ismerjük, mert a szervek mirigyeinek működését fokozni képesek, és egyes felszívódásra képtelen anyagok felszívódását elő tudják segíteni. Gyulladáscsökkentő – antiödémás hatásuk is ismert, mert gátolják a mellékvesekéregben termelődő glikokortikoid hormonjainak lebomlását a szervezetben (vadgesztenye). Roboláló anyagok, mivel segítik a fehérjék, zsírok, szénhidrátok anyagcsere -és beépülési folyamatait, egyben csökkentik a vér koleszterinszintjét. Gyógynövények: iglicgyökér, aranyvessző fű, borostyán levél, …

Tudjon meg többet ➢

Szénhidrátok

Szerző:

A szénhidrátok a cukrok és polimerizált származékaik, a fotoszintézis során keletkező szerves széntartalmú vegyületek. Poliszacharidok (a cukormolekulák számától függően) lehetnek: a nyálkák, melyek vízzel összekeveredve megduzzadnak, sűrűn folyó kolloid oldatot képeznek, és ezáltal fokozzák a bél perisztaltikáját, lassítják más hatóanyagok felszívódását, ezt pl. gyógyszerek bevételénél figyelembe kell venni! Gyógynövények: lenmag, hárs, szentjános kenyér, fehér akácvirág, lándzsás útifű, mályva, édesgyökér, ibolyagyökér, ökörfarkkóró. a keményítő növények részére tartalék tápanyag, gyógyszerkészítésben segédanyag. a pektin véralvadást serkentő, hasmenés elleni szer, lassítja a C-vitamin és a penicillin kiürülését a szervezetből. Gyógynövények: füge, fehér csillagfürt, orvosi ziliz. az inulin fruktóz molekulákból épül fel, a szervezet inzulin nélkül képes hasznosítani, így cukorbetegek részére ajánlott. Gyógynövények: bojtorján, katángkóró, gyermekláncfű. a cellulóz a növény szilárdításában vesz részt, sebkötöző anyag. …

Tudjon meg többet ➢

Tejnedvek

Szerző:

A tejnedvek bizonyos növények tejcsöveiben bezárt, tejszerűen folyó anyagok. Tulajdonképpen vízzel képzett emulziók, melyek tartalmazhatnak például keményítőt, zsírt, cukrot, gumit, kaucsukot, inulint, gyantákat (fecskefű, gyermekláncfű, katángkóró, ópium, gólyahír). A gyógyszeripar használja porított formában, kézre cseppenve sok növény tejnedve allergiás, viszkető hatást válthat ki. Gyógynövény – Lektinek A lektinek (fitohemagglutininek) olyan fehérjék vagy származékaik, melyek megkötik a cukrokat. Kapcsolódnak a sejthártya szerkezetében található glikoproteinhez. Jelentős részük kicsapja a vörösvérsejteket, gyakran van mitogén (sejtosztódást serkentő) hatásuk, és serkentik a nyiroksejtek (limfociták) szaporodását. Hőérzékeny anyagok, melyek a főzés során elbomlanak (nyers bab, borsó, szója, lencse, földimogyoró, ricinus). Különböző növényi részek mérgező anyagai, melyeket régebben toxalbuminoknak (-mérgező fehérjék-lásd: mérgező növények) is neveztek. Az izolált lektineket használják a vércsoport meghatározásban (a vörösvérsejt agglutinációs hatása miatt). …

Tudjon meg többet ➢

Toxinok

Szerző:

A toxinok méreganyagokat jelentenek. Gyógynövények – Növények részei, ehető virágok Szár (caulis, cormus, strips): A szár a növény azon része, mely rendesen felfelé növekszik. A szár azon részét, mely két levél között van, tengelyíznek nevezzük. A szár melléktengelyei az ágak, ezekből fejlődnek a gallyak. A virágot viselő szár, mely csak tőlevelekkel bír, a kocsány. A szár állományára nézve lehet fás és lágyszárú. A föld alatti szár lehet a gumó, hagyma, hagymagumó, tarack, gyöktörzs. A szárhoz tartozik még az ostorinda, a föld feletti sarj és a kacsok. Gyökér (radix): A gyökér a növények helyzetét biztosítja, a táplálékot felszívja. Rügyeket, leveleket nem hajt. A szár egyenes folytatása a főgyökér, a belőle kiágazó gyökerek a mellékgyökerek. Ezenkívül még vannak élősdi gyökerek, és vízben …

Tudjon meg többet ➢

Vitaminok, ásványi anyagok

Szerző:

A vitaminok közül a C-vitamin főleg a gyümölcsökben található meg, de a nyírfalevél, a gyermekláncfű, és a csalán is sok C-vitamint tartalmaz. B-vitamin a gabona-magvakban, gyümölcsökben,az articsókában, a csalánban, csipkebogyóban, ribizliben, fokhagymában, áfonyában és a benedekfűben található meg nagyobb mennyiségben. A-vitamin (illetve karotin tartalom) sárgarépában, csonthéjasokban, csipkebogyóban, berkenyében, paprikában, bodzában, gyermekláncfűben, körömvirágban, articsókában, az E-vitamin csíraolajokban, növényi magvakban, csipkebogyóban található meg főleg. K-vitamint tartalmaz pl. a lucerna, kelvirág, csalán, fenyőtű, paraj, csipkebogyó. Magas ásványi anyag tartalmú növények a benedekfű, a csalán, a a fehér árvacsalán, fehér babhéj, a mezei katáng. Kálium leginkább a párlófűben, erdei mályvában, pitypangban, magnézium főleg a csipkebogyóban, cink például az erdei mályvában, palástfűben található meg. Vasat tartalmaz a csalán, a diótermés, mogyoró, mák és a petrezselyem. …

Tudjon meg többet ➢

Zsírok, zsíros olajok

Szerző:

A zsírok az illóolajtól abban különböznek, hogy nem párolognak, és nem oldódnak alkoholban (a ricinus kivételével). Ezeket főleg magvakból, sajtolással nyerik ki (lenolaj, napraforgó, repce, ricinus, szerecsendió, mustármag). Ricinusolaj (oleum ricini): a Ricinus communis (önmagában-kezeletlenül mérgező mag, lásd. mérgező növények) magvaiból gyógyszertárilag sajtolt, színtelen olaj ricinolsavas és izoricinolsavas trigliceridből áll. A ricinolsav oxizsírsav, amely a ricinusolajból a vékonybélben lipáz nevű enzim hatására felszabadul, enyhén izgatja a bélfalat, és heves bélmozgást vált ki, de nem okoz fájdalmat, bélgörcsöket, alhasi vérbőséget, ezért terhesség és szoptatás alatt, illetve gyermekeknek is adható (csecsemőknek nem, mivel súlyos kiszáradásos állapotot okozhatnak!). A ricinusolaj gátolja a vastagbél antiperisztaltikáját (renyheségét), ezzel csökkenti a széklet kiszáradását, egyben mivel rossz a (többi zsírsavhoz képest) felszívódása a vékonybélből, ezért nagyobb része …

Tudjon meg többet ➢