Borágó

A Borágó népies neve: Uborkaszagú fű, borvirág, borecs. A Borágó leírása Az érdeslevelűek (Boraginaceae) családjába tartozik, amit a neve is elárul. Szárait, leveleit és a virágok csészéjét serteszőrök borítják. A Földközi-tenger vidékéről származik, egyéves fűszer- és dísznövény. Felálló habitusú serteszőrös növény, a tőlevélrózsa alsó levelei nagyok, oválisak, a száron elkeskenyedők, szárnyaltak, felülről lefelé állók. A pártacső nagyon rövid, 5 kerékalakban kiszélesedő cimpával. A 2-3 cm széles égszínkék bókolóvirágokban feketés-ibolya, kúp alakú, összenőtt porzólevelek találhatók. A Borágó elterjedése Termesztett dísz- és gyógynövény, helyenként elvadul. A Földközi-tenger partvidékéről származik. Hogyan gyűjtsük a Borágó gyógynövényt? A növény virágos hajtását, valamint magját hasznosítják gyógyászati célokra. Május- júniusban virágzik. A Borágó hatóanyagai: A növény nyálkaanyagokat, flavonoidokat, pirrolizidin alkaloidokat, nyomokban illóolajat tartalmaz. Magja gazdag gamma-linolénsavban, amely …

Tudjon meg többet ➢

Toxinok

A toxinok méreganyagokat jelentenek. Gyógynövények – Növények részei, ehető virágok Szár (caulis, cormus, strips): A szár a növény azon része, mely rendesen felfelé növekszik. A szár azon részét, mely két levél között van, tengelyíznek nevezzük. A szár melléktengelyei az ágak, ezekből fejlődnek a gallyak. A virágot viselő szár, mely csak tőlevelekkel bír, a kocsány. A szár állományára nézve lehet fás és lágyszárú. A föld alatti szár lehet a gumó, hagyma, hagymagumó, tarack, gyöktörzs. A szárhoz tartozik még az ostorinda, a föld feletti sarj és a kacsok. Gyökér (radix): A gyökér a növények helyzetét biztosítja, a táplálékot felszívja. Rügyeket, leveleket nem hajt. A szár egyenes folytatása a főgyökér, a belőle kiágazó gyökerek a mellékgyökerek. Ezenkívül még vannak élősdi gyökerek, és vízben …

Tudjon meg többet ➢