Homoktövis

A Homoktövis népies neve: Ezüsttövis, fűztövis, homokfa. Homoktövis leírása A homoktövis az egyik legrégebben használt gyógynövény, termését a tibeti gyógyítók több mint ezer éve alkalmazzák sikeresen. Sokáig nálunk inkább csak díszcserjeként ültették, vagy a homokos talaj megkötésére használták, nem tudták, hogy a kis növénynek nagy gyógyereje van. Az ezüstfafélék (Elaeagnaceae) családjába tartozik, a tengerpartok homokdűnéin, homoktalajon, folyó- és patakhordalékon növő, kétlaki növény. A homoktövis sarjtelepes, lombhullató, szél porozta tövises cserje vagy fa. Virágai március-áprilisban nyílnak. Termése narancssárga bogyó. Tövises, kétlaki bokor, vagy kis fa. Egyenes levelei lándzsásak, fedőszőrös fonákjuk ezüstszürke, vagy rézvörös, fénylő. Jellegtelen virágai fürtökben állnak, amelyek a levelek előtt virítanak. Sárga, vagy narancsvörös termése 7-8 mm nagyságú álbogyó. A Homoktövis elterjedése Folyadékhordalékos területek, tengerparti dűnék. Gyakori dísznövény, Eurázsiai …

Tudjon meg többet ➢

Sárgarépa

A Sárgarépa népies neve: Murok (némely vidéken) A Sárgarépa leírása Szinte minden konyha felhasználja. Eredetileg fehér, lila, sárga répa volt ismert, majd nemesítéssel érték el a ma ismert narancssárga színét. A sárgarépa nagyon fontos zöldségnövény. Kétéves növény, de általában csak egy évig nevelik, nem várják meg míg felvirágzik. Levelei szárnyasan összetettek, hasábjai keskenyek, levélzetének szárán hosszú, háromhasábú vagy szárnyasan szeldelt gallérlevél figyelhető meg. Virága általában fehér, ernyője virágzás előtt is és után is gömbösen összehajló. A Sárgarépa elterjedése Kultúrnövényként széles körben elterjedt Európában. Közép-Ázsiából származik innen terjedt el nyugatra a spanyolok jóvoltából. Hogyan gyűjtsük a Sárgarépa gyógynövényt? A sárgarépa föld alatti gyökere ehető. A Sárgarépa hatóanyagai: ß-karotin (az A-vitamin provitaminja), likopin, B-vitaminok, terpéneket tartalmazó illóolaj, csekély mennyiségben poliinek mint például …

Tudjon meg többet ➢

Vitaminok, ásványi anyagok

A vitaminok közül a C-vitamin főleg a gyümölcsökben található meg, de a nyírfalevél, a gyermekláncfű, és a csalán is sok C-vitamint tartalmaz. B-vitamin a gabona-magvakban, gyümölcsökben,az articsókában, a csalánban, csipkebogyóban, ribizliben, fokhagymában, áfonyában és a benedekfűben található meg nagyobb mennyiségben. A-vitamin (illetve karotin tartalom) sárgarépában, csonthéjasokban, csipkebogyóban, berkenyében, paprikában, bodzában, gyermekláncfűben, körömvirágban, articsókában, az E-vitamin csíraolajokban, növényi magvakban, csipkebogyóban található meg főleg. K-vitamint tartalmaz pl. a lucerna, kelvirág, csalán, fenyőtű, paraj, csipkebogyó. Magas ásványi anyag tartalmú növények a benedekfű, a csalán, a a fehér árvacsalán, fehér babhéj, a mezei katáng. Kálium leginkább a párlófűben, erdei mályvában, pitypangban, magnézium főleg a csipkebogyóban, cink például az erdei mályvában, palástfűben található meg. Vasat tartalmaz a csalán, a diótermés, mogyoró, mák és a petrezselyem. …

Tudjon meg többet ➢