A keserűanyag elnevezés tulajdonképpen nem vegyi meghatározás, mert szubjektív íz-érzékelésen alapul, legtöbbjük terpén származék. Ma általában vegyileg közömbös anyagot értenek e név alatt, de idetartoznak még bizonyos glikozidák, alkaloidák, sőt bizonyos toxinok is. Jelentős mértékben használja a keserűanyagokat pl. a likőripar. Az emésztőrendszerre való hatásuk az illóolajokéhoz hasonló, étkezés előtt fél órával célszerű az alkalmazásuk. Gyomor és bélzavaroknál elsősorban étvágygerjesztőnek használják, a nyálkatermelést fokozzák, és az emésztőnedvek elválasztását fokozzák, ezenkívül (Folytatásos cikk …)
Szaponinek


A szaponinek nitrogénmentes anyagok (triterpének, szteroidok, szteroidalkaloidok), melyek a vizet habossá teszik. Szappan képző hatásuk mellett, a véroldó tulajdonságal is szokták jellemezni őket, mert a vörösvérsejt membránt (sejtfalat) károsíthatják, és a vörösvérsejt szétesését okozhatják. Az ipar habzóanyagként a habzóitalok, törökméz, a mosószerek és szappanok előállításánál használja fel a szaponineket. A szaponin tartalmú drogokat főleg mint étvágygerjesztő, vizelethajtó, izzasztó, kőoldó, nyálkaindító (nyákoldó), köhögéscsillapító szerekként ismerjük, mert a szervek mirigyeinek működését fokozni (Folytatásos cikk …)