A glikozidák növényi anyagok, melyek cukorra (glukóz, galaktóz, mannóz, xiloz) és más szerves vegyületre bonthatók, tulajdonképpen a cukrokaglikon-alkoholos észterei. Erjesztőkkel együtt fordulnak elő, ezek a szárítás, feldolgozás közben szétbontják a glikozidákat. Egy növény többféle gilkozidát tartalmazhat, a növény a számára mérgező vegyületeket glikozid formában leköti és tárolja, így közömbösítve a mérgező hatóanyagokat. Gyulladáscsökkentésre és bevonó anyagként használatos. Hashajtó hatásúak, hosszú távon nem fogyaszthatóak, mert károsíthatják a májat és a bélrendszert. (Folytatásos cikk …)
Gyógynövények tulajdonságai


A gyógynövények igen lényeges vonása, hogy bennük különböző gyógyító tulajdonságok társulnak. Minden fajnak specifikus hatása van a szervezet egyes részeire, bizonyos szervrendszerére, ugyanakkor bizonyos mértékben rendelkeznek teljesen általános hatással is. Ha gondosan mérlegeljük, hogy a kezelendő betegség mely gyógynövényekkel és mely terápiával orvosolható a legsikeresebben, akkor lehetővé válik, hogy a betegség egészével késedelem nélkül szembe szálljunk, így gyors javulás, gyógyulás érhető el minden érintett szervben a gyógynövény lehető legkisebb adagjával. (Folytatásos cikk …)
Zsírok, zsíros olajok


A zsírok az illóolajtól abban különböznek, hogy nem párolognak, és nem oldódnak alkoholban (a ricinus kivételével). Ezeket főleg magvakból, sajtolással nyerik ki (lenolaj, napraforgó, repce, ricinus, szerecsendió, mustármag). Ricinusolaj (oleum ricini): a Ricinus communis (önmagában-kezeletlenül mérgező mag, lásd. mérgező növények) magvaiból gyógyszertárilag sajtolt, színtelen olaj ricinolsavas és izoricinolsavas trigliceridből áll. A ricinolsav oxizsírsav, amely a ricinusolajból a vékonybélben lipáz nevű enzim hatására felszabadul, enyhén izgatja a bélfalat, és heves bélmozgást (Folytatásos cikk …)