Gyermekláncfű

A Gyermekláncfű népies neve: pongyola pitypang, pitypang, kácsavirág, kikirics, papatyivirág, pimpam, barátfej, bimbófű, buborékfű, éjjelilámpa, kutyatej, láncfű, láncvirág, pimpáré, zsibavirág Gyermekláncfű leírása A fészkesvirágzatúak (Compositae) családjába tartozik, mindenhol megélő, elterjedt évelő növény. Élénk sárga virágzata koratavasztól tőkocsányon virít. Üde zöld levelei jellegzetesen fogazottak. Hatóanyagtartalma a virágzás idején a legnagyobb. A növényt bárhol felsértve keserű ízű fehér tejnedvet ereszt. Fantasztikus alkalmazkodóképességű növény, bárhová is repíti „ejtőernyős” magjait a szél, kihajt. Tejnedvet termelő, alakgazdag fajcsoport. A levelek többnyire mélyen szeldeltek, kacúrosak, tőlevélrózsát alkotnak. A fészekvirágzat 3,5-5,5 cm átmérőjű, a levél és fészekpikkely nélküli szár végén helyezkedik el, csak nyelves virágok alkotják. Gyermekláncfű elterjedése Dús réteken, legelőkön, gyomtársulásokban fordul elő. Ma világszerte elterjedt. Hogyan gyűjtsük a Gyermekláncfű gyógynövényt? A növény levelét, föld feletti …

Tudjon meg többet ➢

Toxinok

A toxinok méreganyagokat jelentenek. Gyógynövények – Növények részei, ehető virágok Szár (caulis, cormus, strips): A szár a növény azon része, mely rendesen felfelé növekszik. A szár azon részét, mely két levél között van, tengelyíznek nevezzük. A szár melléktengelyei az ágak, ezekből fejlődnek a gallyak. A virágot viselő szár, mely csak tőlevelekkel bír, a kocsány. A szár állományára nézve lehet fás és lágyszárú. A föld alatti szár lehet a gumó, hagyma, hagymagumó, tarack, gyöktörzs. A szárhoz tartozik még az ostorinda, a föld feletti sarj és a kacsok. Gyökér (radix): A gyökér a növények helyzetét biztosítja, a táplálékot felszívja. Rügyeket, leveleket nem hajt. A szár egyenes folytatása a főgyökér, a belőle kiágazó gyökerek a mellékgyökerek. Ezenkívül még vannak élősdi gyökerek, és vízben …

Tudjon meg többet ➢

Vitaminok, ásványi anyagok

A vitaminok közül a C-vitamin főleg a gyümölcsökben található meg, de a nyírfalevél, a gyermekláncfű, és a csalán is sok C-vitamint tartalmaz. B-vitamin a gabona-magvakban, gyümölcsökben,az articsókában, a csalánban, csipkebogyóban, ribizliben, fokhagymában, áfonyában és a benedekfűben található meg nagyobb mennyiségben. A-vitamin (illetve karotin tartalom) sárgarépában, csonthéjasokban, csipkebogyóban, berkenyében, paprikában, bodzában, gyermekláncfűben, körömvirágban, articsókában, az E-vitamin csíraolajokban, növényi magvakban, csipkebogyóban található meg főleg. K-vitamint tartalmaz pl. a lucerna, kelvirág, csalán, fenyőtű, paraj, csipkebogyó. Magas ásványi anyag tartalmú növények a benedekfű, a csalán, a a fehér árvacsalán, fehér babhéj, a mezei katáng. Kálium leginkább a párlófűben, erdei mályvában, pitypangban, magnézium főleg a csipkebogyóban, cink például az erdei mályvában, palástfűben található meg. Vasat tartalmaz a csalán, a diótermés, mogyoró, mák és a petrezselyem. …

Tudjon meg többet ➢