Citromfű

A Citromfű népies neve: Orvosi citromfű, citromszagú melissza, méhfű, mézfű, igaz nádrafű, macskaméz, mézelke. A Citromfű leírása Az ajakosvirágúak (Labiatae) családjába tartozik, kellemes, citromra emlékeztető illatú, fehér virágú, évelő növény. Vadon csak szórványosan fordul elő, de kertekben sokfelé megtalálható. Erős citromillatú növény. Tojásdad vagy hosszúkás leveleinek széle csipkés-fűrészes, fonákuk majdnem kopasz. 3-6 virágú álörvei a levelek hónaljában nyílnak. A virágok kb. 1 cm hosszúak, fehérek vagy kékesek. A csésze hengeres, harang alakú. A Citromfű elterjedése Hazája a Földközi-tenger keleti medencéje. Máshol termesztik, gyakran elvadul. Hogyan gyűjtsük a Citromfű gyógynövényt? Hajtásait (Melissae herba) és levelét (Melissae folium) érdemes szedni, a leveleket virágzása kezdetén, amely július-augusztusra esik. A Citromfű hatóanyagai: Illóolaj, melynek fő komponense és illathordozója a citrál, továbbá citronellál, kariofillén, linalool …

Tudjon meg többet ➢

Hárs, kislevelű

A Hárs, kislevelű népies neve: Szálfa, szádokfa, szódok. A Hárs, kislevelű leírása A hársfafélék (Tiliaceae) családjába tartozó illatos virágú nagy fa. Utak, parkok szép koronájú dísze. Kedveli a hegy- és dombvidékek, száraz tölgyesek talaját. A kislevelű hársnak levelei fonákján, az erek elágazásainál vörösesbarna szőrcsomók vannak. Lombhullató, magastermetű fa. Levelei kerekdedek, szívesvállúak, szélük fűrészes. A levélszín sötétzöld, kopasz, a fonák kékeszöld, az érzugokban rozsdavörösen szakállas. A virágok kellemesen illatosak, a virágzati tengelyen virágoszöld, hártyás, szárnyszerű murvanövény nő. A Hárs, kislevelű elterjedése Európa vegyes-lombos erdőiben él, keleten az Uralig, illetve a Kárpátokig fordul elő. Hogyan gyűjtsük a Hárs, kislevelű gyógynövényt? A fa felhasználandó részét, a kellemes illatú virágzatot a murvalevéllel együtt június folyamán gyűjtik. A gyűjtés idejének megválasztása nagyon fontos, mert sem …

Tudjon meg többet ➢

Kálmos, orvosi

A Kálmos, orvosi népies neve: Bécsi sás, kígyófű, büdössás. A Kálmos, orvosi leírása A kontyvirágfélék (Araceae) családjába tartozik. Állóvizek, árokpartok, lápok, mocsarak védett, évelő növénye. Levele illatos. Illatos gyöktörzsű növény. Szálas, kard alakú levelei kétsorosan állnak a háromélű száron. Buzogány formájú torzsavirágzata lomblevélszerű fellevelével láthatóan oldalra áll. Európában termést nem hoz. A Kálmos, orvosi elterjedése Lassúfolyású és állóvizek partvidéke. Európában a XVI. században honosodott meg. Észak-Amerikában is előfordul, őshazája Délkelet-Ázsia. Hogyan gyűjtsük a Kálmos, orvosi gyógynövényt? Védett növény, gyűjtése tilos! A Kálmos, orvosi hatóanyagai: Illóolaj, benne béta-azaron és izoeugenol-metiléter fenil-propánok, dekadienál monoterpén illatmeghatározó és szeszkviterpének, mint az akoron (keserű). Akorin glikozidja szintén keserűanyag; cserzőanyagot is tartalmaz. A különböző termőhelyről származó drogok kromoszómaszámukon kívül illóolajuk összetételében is különböznek. Így az amerikai …

Tudjon meg többet ➢

Komló

A Komló népies neve: Szeleginy, sörkomló, sullyogó iszalag. A Komló leírása A kenderfélék (Cannabaceae) családjába tartozó, árokpartokon, nyirkos helyeken termő kúszó, más növényekre felkapaszkodó, kétlaki növény. Gyógyászati célokra a teljesen még nem érett, zöld színű termésfüzéreit (komlótoboz) használják. A terméseket és a murvalevelek belső oldalát sárga mirigyek borítják. Ezek tartalmazzák elsősorban a hatóanyagokat. A növény június-júliusban virágzik, termése pedig szeptembertől érik. A növény illóolajat (mircént, humulént), metilbutenolt, cseranyagokat, komló keserűanyagokat (humulont, lupulont), flavonoidokat tartalmaz. Kétlaki növény, mely horgas szőrökkel kapaszkodik. Keresztben átellenes levelei tenyeresen 3-7 karéjosak. Porzós virágzata laza-bogas fürt, a termő tömött füzér. Itt a fellevelek erőteljesen megnagyobbodnak, és a terméseket teljesen beburkolva komlótobozt alakítanak ki. A Komló elterjedése Ártéri erdők, cserjések. Hazája Dél- és Közép-Európa, Délkelet-Ázsia, Észak-Amerika. Csak …

Tudjon meg többet ➢

Levendula

A Levendula népies neve: Keskenylevelű levendula, orvosi levendula, szagos levendula. A Levendula leírása Az ajakosvirágúak (Labiatae) családjába tartozó, a Földközi-tenger vidékéről származó félcserje. Lilás virága kellemes, üde, illatos. Nálunk termesztik. Alacsony, erős illatú cserje. Egyenes, lándzsás, szélükön többé-kevésbé lefelé görbülő levelei fiatalon molyhos-fehérek, később csupaszok és zöldek. Hosszú kocsányú, fürtös virágzatához széles tojásdad, kihegyezett végű, erős erezetű murvalevelek tartoznak. Sziromlevelei kékeslilák, 10-12 mm hosszúak. A Levendula elterjedése Dél-Európa száraz, sziklás tájain honos. Dísz-, aroma- és gyógynövényként termesztik. Hogyan gyűjtsük a Levendula gyógynövényt? A növény szaggatott, vékony álfüzérben álló virágait hasznosítják. A kellemes illatú virágokat nyílássukkor a szárakról leszedegetik, és megszárítják. Gyűjtési ideje június. A Levendula hatóanyagai: Illóolaj, fő komponensei a linalil-acetát és a linalool. Ajakosokra jellemző cseranyagok, mint a rozmaringsav; …

Tudjon meg többet ➢

Macskagyökér, orvosi

A Macskagyökér, orvosi népies neve: Baldrián, bádiánfű, fordulófű, hodolán, macskagyökönke, mezei nárdus, Szent Magdolna füve, valerián, terjékfű. A Macskagyökér, orvosi leírása Alak-gazdag faj. Levelei páratlanul szárnyaltak, felső levelei ülők és szalagosak. Virágzata gyakran erősen elágazó álernyő. A párta 3-8 mm hosszú, fehér vagy rózsaszín, kehely alakú. A csésze széle virágzáskor begöngyölődik, éréskor pelyhes bóbitává alakul. A Macskagyökér, orvosi elterjedése Nedves rétek, árkok, erdők. Hazája Európa, Ázsia, délebbre ritkább. Hogyan gyűjtsük a Macskagyökér, orvosi gyógynövényt? Mint ahogy a növény neve is elárulja, gyökerét, gyökértörzsét hasznosítják gyógyászati célra. A gyökérzet szaga nem kellemes. Gyűjtése tavasztól őszig ajánlott. A gyökértörzsekről el kell távolítani a szár- és levélcsonkokat. A gyökeret közvetlenül gyűjtés után meg kell mosni, mert száradást követően már nehéz megtisztítani. A Macskagyökér, …

Tudjon meg többet ➢

Orbáncfű, közönséges

Az Orbáncfű, közönséges népies neve: Csengőfű, csengőlinka, kozmadinor, lyukaslevelűfű, Szent Antal virága, Szent János füve, Jézus füve. Az Orbáncfű, közönséges leírása Az orbáncfűfélék (Guttiferae) családjába tartozó évelő növény, amely erdőszélek, füves, cserjés helyek gyakori növénye. Dúsan ágas szárán 2 hosszanti él fut végig. A hosszúkás vagy tojásdad levelek áttetszőn pontozottak. Virágai sátorozó bogernyőben nyílnak. A sziromlevelek szegélye feketén pettyezett, hosszúságuk 13 mm-t érhet el. A csészelevelek finoman kihegyezettek. Az Orbáncfű, közönséges elterjedése Útszélek, cserjések, sovány gyepek. Hazája Európa, Ázsia. Hogyan gyűjtsük az Orbáncfű, közönséges gyógynövényt? A növény felső virágos hajtását június-július folyamán gyűjtik. Ha a virágot ujjaink között szétmorzsoljuk, sötétpirosas levet ereszt. Az Orbáncfű, közönséges hatóanyagai: A növény illóolajat, cseranyagot, flavonoidokat (hiperozidot), naftodiantronokat (hipericint) tartalmaz. Az Orbáncfű, közönséges felhasználása: A …

Tudjon meg többet ➢

Pipacs, vetési

A Pipacs, vetési népies neve: Vadmák. A Pipacs, vetési leírása A mákfélék (Papaveraceae) családja tartozik. Számos helyen, utak mellett, parlagon hagyott területeken tömegesen előforduló, egyéves növény. Toktermése van. Felálló habitusú, serteszőrös növény, levelei 1-2-szeresen szárnyasan osztottak. A sziromlevelek 4 cm körüliek, alapjukon többnyire sötét folttal. A csupasz toktermés alul lekerekített, szélességénél 1-2-szer hosszabb 8-18 barázdával. A Pipacs, vetési elterjedése Gabonaföldek, útszélek, nyílt termőhelyek. Ma világszerte elterjedt, hazája a Földközi-tenger vidéke. Hogyan gyűjtsük a Pipacs, vetési gyógynövényt? A növény kinyílt virágának sziromleveleit gyűjtik. A nyári hónapokban, május-augusztusban. Vigyázzunk, nehogy gyűjtéskor a friss szirmok összetörjenek. A Pipacs, vetési hatóanyagai: A növényi drog izokinolin alkaloidokat (readint), nyálkaanyagot, antocián glikozidokat tartalmaz. A Pipacs, vetési felhasználása: Korábban a sziromleveleket szép színű szirup formájában kisgyerekeknek adták …

Tudjon meg többet ➢

Szagosmüge

A Szagosmüge népies neve: Májusfű, erdőmesterfű. A Szagosmüge leírása A buzérfélék (Rubiaceae) családjába tartozik. Illatos, évelő növény. Megtalálható erdőkben, bükkösökben. Fehér színű, kicsiny virágai májusban nyílnak. Kopasz, felálló és el nem ágazó szárú növény. Négyélű, sima szárán 6-8 levél helyezkedik el örvökben. Tölcsér alakú pártája hosszúságának feléig ér. A Szagosmüge elterjedése Bükkös és gyertyános tölgyesekben gyakori. Európa, Ázsia. Hogyan gyűjtsük a Szagosmüge gyógynövényt? A növény föld feletti virágos részét használják gyógyászati célokra, amelyet május környékén gyűjtenek. A Szagosmüge hatóanyagai: A szagos müge hajtása melilotozidot tartalmaz, melyből szárítás során kumarin keletkezik. A növényi drogban megtalálhatók még iridoid glikozidok is. A Szagosmüge felhasználása: Az orvostudomány a növény kivonatait vénás megbetegedések kezelésénél alkalmazza, ahol a kumarin keringésjavító, gyulladáscsökkentő és ödéma képződés elleni hatású. …

Tudjon meg többet ➢