Angyalgyökér, orvosi

Az Angyalgyökér, orvosi népies neve: Angyélika, angyalfű, arkangyalfű. Az Angyalgyökér, orvosi leírása Az ernyősvirágzatúak (Umbelliferae) családjába tartozik. Európa hegyvidékein, alhavasi régióiban honos, hazánkban termesztett. Illatos, kétéves növény. Első évben dús tőlevélzete fejlődik, a másodikban pedig erőteljes szára, amely olykor eléri a 2 méteres magasságot is. Erőteljes, illatos, évelő növény. Két-háromszorosan szárnyalt tőlevelei tojásdad-lándzsásak, fogas szélűek. Fonákuk kopasz, a levélnyél alapi része felfúvódott hüvely. Összetett ernyővirágzatának színe sárgás vagy zöldes, 20-40 sugarú, a gallérlevelek hiányoznak, számos gallérka levele érdesen szőrös. 5-8 mm hosszú, ikerkaszt termései lapítottak, széles-elliptikusak, a széles szegélybordák hártyásak. Az Angyalgyökér, orvosi elterjedése Folyók, patakok mentén, árkokban. Hazája Észak- és Kelet-Európa Nyugat-Ázsiáig, Közép-Európában is elvadult, és néhány folyómenti területen elterjedt. Hogyan gyűjtsük az Angyalgyökér, orvosi gyógynövényt? A növény minden …

Tudjon meg többet ➢

Keserűanyagok

A keserűanyag elnevezés tulajdonképpen nem vegyi meghatározás, mert szubjektív íz-érzékelésen alapul, legtöbbjük terpén származék. Ma általában vegyileg közömbös anyagot értenek e név alatt, de idetartoznak még bizonyos glikozidák, alkaloidák, sőt bizonyos toxinok is. Jelentős mértékben használja a keserűanyagokat pl. a likőripar. Az emésztőrendszerre való hatásuk az illóolajokéhoz hasonló, étkezés előtt fél órával célszerű az alkalmazásuk. Gyomor és bélzavaroknál elsősorban étvágygerjesztőnek használják, a nyálkatermelést fokozzák, és az emésztőnedvek elválasztását fokozzák, ezenkívül antibakteriális, vizelethajtó és vérnyomáscsökkentő, szíverősítő hatásuk is jótékony. Gyógynövények: benedekfű, ezerjófű, fehérüröm, kálmosgyökér, tárnicsgyökér, narancs éretlen héja, cickafark, articsóka, komló, angyalgyökér, nagybojtorján, katángkóró gyökér, gyermekláncfű.

Kumarinok

A kumarin származékoknak vagy 800 faja ismert, glikozidos kötésben és szabadon is előforduló hatóanyagok. A növényekben gyökérserkentő, növekedést serkentő hatásuk van. Kémiai fő hatóanyaguknál fogva hatásaik: Hidroxikumarinok – elnyelik az UV-sugarakat, míg a barnító jellegű hosszabb hullámokat átengedik, ezáltal a napozókrémek adalékanyagai. Fraxin anyaga által húgyhajtó, eszkulin tartalmánál fogva fokozza az érfal rugalmasságát. Funarokumarinok – fokozzák a pigment képződést (pigment = a bőr festékanyaga) , ezért elsősorban pigment hiányos területeken alkalmazzák helyileg. Novobiocin hatásaként baktériumölő hatású. Piranokumarinok – a szív koszorúér tágítói, ezáltal javítják a szív vérellátását. Dikumarinok – fontos és erőteljes véralvadásgátlók, a protrombin -véralvadási faktor- szintézisét (előállítását) gátolják a májban. Szintetikus (gyógyszerészetileg előállított) formában vérrögképződés (trombózis) megelőzésére, vénafal gyulladások-visszerek gyógyításában használják a gyógyászatban. Gyógynövények: kamilla, levendula, menta, fahéj, …

Tudjon meg többet ➢

Toxinok

A toxinok méreganyagokat jelentenek. Gyógynövények – Növények részei, ehető virágok Szár (caulis, cormus, strips): A szár a növény azon része, mely rendesen felfelé növekszik. A szár azon részét, mely két levél között van, tengelyíznek nevezzük. A szár melléktengelyei az ágak, ezekből fejlődnek a gallyak. A virágot viselő szár, mely csak tőlevelekkel bír, a kocsány. A szár állományára nézve lehet fás és lágyszárú. A föld alatti szár lehet a gumó, hagyma, hagymagumó, tarack, gyöktörzs. A szárhoz tartozik még az ostorinda, a föld feletti sarj és a kacsok. Gyökér (radix): A gyökér a növények helyzetét biztosítja, a táplálékot felszívja. Rügyeket, leveleket nem hajt. A szár egyenes folytatása a főgyökér, a belőle kiágazó gyökerek a mellékgyökerek. Ezenkívül még vannak élősdi gyökerek, és vízben …

Tudjon meg többet ➢