Flavonidok

A flavonidok a növények színeiért felelősek, festékanyagok. Fő alkotóik a klorofillok (lúgosító ételek- zöldségek), karotionidok, antocionidok, és a flavon, rutin, a luteolin. Az erekre hatnak kedvezően, mert kiegészítik a C-vitamin hatását, csökkentik a capillárisok (kiserek) törékenységét, áteresztőképességét. Kis mértékben csökkentik a vérnyomást, visszérgyulladást, a koleszterinszintet, a gyulladásokat, és húgyhajtó hatású. Gyógynövények: galagonya, zsúrló, japán akác, fekete áfonya, csalán, körömvirág, napraforgó, máriatövis termése, nyírfa levél, kukorica bajusz, kamilla, bodza, hársfa, árnika virág. A pirosítógyökeret indikátorok készítésénél használják, mert szeszes kivonata sav hatására pirossá, lúg hatására kékké válik (pH-érték meghatározás, vizsgálat).

Kislexikon a gyógynövények alkalmazásához

Alkaloidok Az alkaloidok Nitrogén atomot tartalmazó, jelentős élettani hatással rendelkező növényi eredetű vegyületcsalád. Az alkaloidok egy része igen erős méreg, kis mennyiségek bevétele is halálhoz vezethet. A gyógyászatban jelentős szerepet kapnak, megfelelő adagokban történő alkalmazásukkal számos betegség sikeresen kezelhető. Beöntés Lehet gyógyteás beöntést is alkalmazni (pl. kamilla vagy körömvirág), mikor gyulladást akarunk csökkenteni, vagy csak tisztítani szándékozunk. Colon-hydro terápia során is alkalmazható a gyógynövényes tisztítás. Bármilyen bélrendszeri elváltozás esetében azonban kérjük ki szakember véleményét! Borogatás Vízgyógyászati fizikális eljárás, a test meghatározott területén hideg illetve meleghatás alkalmazása. A hatás tovább fokozható bizonyos gyógynövény adalékokkal (zsurlóval, tölgyfakéreggel, kamillával). A hideghatás használható helyi ízületi gyulladás csökkentésére, a fájdalom mérséklésére és az anyagcsere fokozására. A gyógynövényt tiszta sodrófával jól összetörjük, pépesítjük, majd fehér vászonkendőre …

Tudjon meg többet ➢

Toxinok

A toxinok méreganyagokat jelentenek. Gyógynövények – Növények részei, ehető virágok Szár (caulis, cormus, strips): A szár a növény azon része, mely rendesen felfelé növekszik. A szár azon részét, mely két levél között van, tengelyíznek nevezzük. A szár melléktengelyei az ágak, ezekből fejlődnek a gallyak. A virágot viselő szár, mely csak tőlevelekkel bír, a kocsány. A szár állományára nézve lehet fás és lágyszárú. A föld alatti szár lehet a gumó, hagyma, hagymagumó, tarack, gyöktörzs. A szárhoz tartozik még az ostorinda, a föld feletti sarj és a kacsok. Gyökér (radix): A gyökér a növények helyzetét biztosítja, a táplálékot felszívja. Rügyeket, leveleket nem hajt. A szár egyenes folytatása a főgyökér, a belőle kiágazó gyökerek a mellékgyökerek. Ezenkívül még vannak élősdi gyökerek, és vízben …

Tudjon meg többet ➢

Zsírok, zsíros olajok

A zsírok az illóolajtól abban különböznek, hogy nem párolognak, és nem oldódnak alkoholban (a ricinus kivételével). Ezeket főleg magvakból, sajtolással nyerik ki (lenolaj, napraforgó, repce, ricinus, szerecsendió, mustármag). Ricinusolaj (oleum ricini): a Ricinus communis (önmagában-kezeletlenül mérgező mag, lásd. mérgező növények) magvaiból gyógyszertárilag sajtolt, színtelen olaj ricinolsavas és izoricinolsavas trigliceridből áll. A ricinolsav oxizsírsav, amely a ricinusolajból a vékonybélben lipáz nevű enzim hatására felszabadul, enyhén izgatja a bélfalat, és heves bélmozgást vált ki, de nem okoz fájdalmat, bélgörcsöket, alhasi vérbőséget, ezért terhesség és szoptatás alatt, illetve gyermekeknek is adható (csecsemőknek nem, mivel súlyos kiszáradásos állapotot okozhatnak!). A ricinusolaj gátolja a vastagbél antiperisztaltikáját (renyheségét), ezzel csökkenti a széklet kiszáradását, egyben mivel rossz a (többi zsírsavhoz képest) felszívódása a vékonybélből, ezért nagyobb része …

Tudjon meg többet ➢