Apróbojtorján

Az Apróbojtorján népies neve: Párlófű, patikapárlófű, agrárnyom, királyné asszony káposztája, Szent Pál füve, hattyúfű, körömfű, koldustetű. Az Apróbojtorján leírása Termése makkszerű, lefele hajló áltermés. A termés jellegzetes szagú. Keserű ízű, végén kissé kampós ezért az állatok szőrébe könnyedén beakad. Az állatok szőrébe beakadva szaporodik, terjeszkedik. Virágzása júniustól októberig tart. Az apróbojtorján évelő, lágyszárú növény, a rózsafélék családjába tartozik. 15-100 cm-re nő meg. Virága apró, sárga szirmú, fürtökben függ a növényen. Virágának, levelének illata a sárgabarack illatához hasonlatos. Az Apróbojtorján elterjedése Európában elterjedt növény, általában a napos, száraz helyeket kedveli. Fellelhetősége jellemzően mezőkön, árokpartokon, út és erdő széleken. Hogyan gyűjtsük az Apróbojtorján gyógynövényt? Virágzásakor, júniustól októberig gyűjthető, virágát száraz hűvös helyen szárítják. Az Apróbojtorján hatóanyagai: Fő hatóanyaga a cserzőanyag (10%), valamint …

Tudjon meg többet ➢

Aranyér gyógyítása gyógynövényekkel

Aranyér (aranyeres csomó). Belsőleg Készítsünk teát a következőkből: Taraxacum officináié – 2 rész Cichorium intybus – 1 rész Rhamnus purshiana – 1 rész Mahonia aquifolium – 1 rész Glycyrrhiza glabra – 1/2-ed rész Készítsünk főzetet 28 g gyógynövény-keverék és 2  csészényi víz felhasználásával. Fogyasszunk el naponta 2-3x 1/2 csésze teát. Külsőleg Társítsuk a következőket: Hamamelis virginrana levél – 2 rész Myrica cerifera kéreg – 1 rész Hydrastis canadensis – 1 rész Főzzünk erős teát 28 g növényből 2 csészényi víz­ben. Adjunk a teához 2 csészényi glicerint, és a kapott oldatból juttassunk egy (szem)cseppentővel néhány cseppet óvatosan a végbélbe na­ponta 3 alkalommal. Készíthetünk a gyógynövényekből kúpot is; használjuk gyakran. Ezen kívül lásd még a Collinsonia canadensis leírását a gyógynövények cikkei között. …

Tudjon meg többet ➢

Aranyvessző, közönséges

Az Aranyvessző, közönséges népies neve: Aranyos ruta, jágerkender, erősrojt, aranyos istápfű, aranyvessző. Az Aranyvessző, közönséges leírása A fészkesvirágzatúak (Compositae) családjába tartozik. Elterjedése leginkább vágások mellett, ligeterdőkben, gyomtársulások területén jellemző. Dísznövényként kertekben is megtalálható. Levelei fűrészes szélűek, az alsók lándzsásak, szárnyas levélnyelűek. A felső levelek keskenyebbek, ülők. A fészkek karcsú, felálló bugavirágzatot alkotnak. Az egyes fészekvirágzatok 6-10 mm hosszúak, a nyelesvirágok száma 6-12, amelyek jelentősen hosszabbak a fészekpikkelyeknél. Az Aranyvessző, közönséges elterjedése Vágások, ligeterdők, gyomtársulások. Európa, Észak-Afrika, Nyugat-Ázsia. Hogyan gyűjtsük az Aranyvessző, közönséges gyógynövényt? Gyógyászati célokra a növény szárának virágos részét hasznosítják, amelynek gyűjtési ideje a nyári hónapokra (június-augusztus) esik. A gyűjtést a virágzás megkezdésekor kell elkezdeni, mert leszedve a virágzat még tovább fejlődik. Az Aranyvessző, közönséges hatóanyagai: Az aranyvesszőfű triterpén …

Tudjon meg többet ➢

Árnika

Az Árnika népies neve: Angyalital, anyagyökér, kappanfű, máriafű, olaszútifű. Az Árnika leírása A fészkesvirágzatúak (Compositae) családjába tartozik. Rendszertani neve is elárulja, hogy Európa magasabb hegyvidékeinek növénye. Hazánkban ritka és védett növény. Tőlevélrózsás növény, levelei elliptikusak, szárölelők, és 1-3-asával keresztben, átellenesen állnak. A fészekvirágzat 1-3 5-8 cm átmérőjű sárga, csöves- és nyeles virágból áll. Az Árnika elterjedése Sovány réteken, mocsárréteken fordul elő. Európában széles körben elterjedt az alpesi régióban. Hogyan gyűjtsük az Árnika gyógynövényt? A növény virágzatát használják gyógyteakészítésre. A növény a magasabb hegyvidékeken június, július folyamán virágzik. Vadon növő példányainak gyűjtése tilos, mert védett. Termesztése és a szaporítóanyag beszerzése az Országos Környezetvédelmi, Vízügyi Felügyelőség engedélyével lehetséges. Az Árnika hatóanyagai: Szeszkviterpén-laktonok, különösen helenalin és dihidro-helenalin, illetve ezek észterei; illóolaj, flavonoidok, kumarin, …

Tudjon meg többet ➢

Árpa, négysoros

Az Árpa, négysoros népies neve: Népies neve nem ismert. Az Árpa, négysoros leírása Kultúrnövény, hazája Kelet-Afrika. A négysoros árpa a pázsitfűfélék családjába tartozik az egyik legősibb gabonafélénk. Levelei szárölelők, kopaszok és fejlődő fülecskéi sarló alakúak. Az érett kalász lefelé hajló, kalásza egyvirágú. A toklász 15 cm hosszú, szakállas. Az Árpa, négysoros elterjedése Kultúrnövényként termesztik. Hogyan gyűjtsük az Árpa, négysoros gyógynövényt? Az árpa kultúrnövényt aratják, beérése után a gabonáért, azonban néhány árpaféléből árpafüvet sajtolnak. Az Árpa, négysoros hatóanyagai: Hatóanyagai a maltóz, dextrin, aminosavak, vitaminok, ásványi anyagok. Drogja a malti extractum, a kicsírázott, szárított árpamagok, a maláta vizes kivonata. Az Árpa, négysoros felhasználása: Az árpa nyugtatóan hat az emésztőrendszerre, hasmenéses megbetegedések esetleg gyomor-bélgyulladás esetén alkalmazzák a népi gyógyászatban. Malátakivonatként hatásos légúti hurutok …

Tudjon meg többet ➢

Articsóka, kerti

Az Articsóka, kerti népies neve: Olaszparaj. Az Articsóka, kerti leírása A fészkesvirágzatúak (Compositae) családjába tartozik. A Földközi-tenger mellékén honos, évelő növény. Hazánkban kerti dísznövényként is kedvelik. Erős habitusú növény, kissé tüskés vagy tüskétlen, egyszerű vagy szárnyasan hasadt levelekkel. A fészekvirágzat nagy, 8-15 cm átmérőjű, benne kék, csöves virágok. A fészekpikkelyek alsó része húsos, tompa tojásdad, lekerekített vagy tüskék, hegyes függelékkel. Az Articsóka, kerti elterjedése A legtöbb termesztett faj a Földközi-tenger partvidékén fordul elő és zöldségként termesztik, Közép-Európában is elterjedt. Valószínűleg a Földközi-tenger partvidékéről származó vad articsóka fajból nemesítették. Hogyan gyűjtsük az Articsóka, kerti gyógynövényt? A hazai gyógynövényboltokban, piacokon beszerezhető. Az Articsóka, kerti hatóanyagai: Gyógyászati célokra a növény alsó leveleit alkalmazzák, melyek a feldolgozás során keletkező klorogénsavat, cinarint tartalmaz, valamint megtalálhatók …

Tudjon meg többet ➢

Avokádó

Az Avokádó népies neve: – Az Avokádó leírása A babérfélék családjába tartozik, trópusi fán termő gyümölcs. Színe zöldes fekete, alakja körteformájú, héja fajtától függően sima vagy ráncolt. Íze semleges. Az Avokádó elterjedése – Hogyan gyűjtsük az Avokádó gyógynövényt? Az avokádófa gyümölcsét fogyasztjuk, amit zöldség-gyümölcs boltokban vásárolhatunk meg. Az éretlen gyümölcs kőkemény, az érett gyümölcsöt viszont vajként lehet kenni. Az Avokádó hatóanyagai: Az avokádó telítetlen zsírsavakból álló olajtartalma B-, C-, E- és A-vitaminban gazdag. Az érett gyümölcs káliumot, foszfort, vasat, nátriumot valamint kalciumot és magnéziumot is tartalmaz. Az Avokádó felhasználása: Olaj: Az avokádó olaj táplálja a száraz, öregedő bőrt. Magas A-vitamin- és E-vitamin-tartalmának köszönhetőben jó az ekcéma kezelésére. A gyümölcs magjából gyógyszirupot állítanak elő, amely alkalmas reumatikus fájdalmak enyhítésére. Az avokádó …

Tudjon meg többet ➢

Babér, közönséges (Laurus nobilis)

A Babér, közönséges népies neve: Albertlevél, szagos levél, illatfa, bürbérfa. A Babér, közönséges leírása A babér névadó nemzetsége a babérfélék nemzetségének. Három-négy cserje vagy kis fa méretű babérfajt ismerünk. A nemes babér az a babér, amely a fűszert szolgáltatja, bár jellemzően pusztán babérnak vagy közönséges babérnak nevezzük a voltaképpen nemes babért. A babér lándzsa alakú levelei az egyik legrégebbi fűszernövény, mely ismert. A levél lándzsa alakú, felül fényes, alul matt, bőrszerű növény. Jellegzetes illatú és ízű növény. A babért az ókori görögök az istenek, Apolló és Aesculap, a gyógyítás istene oltalmába ajánlot­ták. Azt tartották róla, hogy képes megőrizni, fenntartani, sőt megerősíteni az egészséget, fo­kozni a boldogságot. A levesbe tett vagy babfélékhez adott néhány babérlevél gazdagítja az ízeket, ugyanakkor segít megelőzni …

Tudjon meg többet ➢

Báránypirosító

A Báránypirosító népies neve: piros ökörnyelv, pirítófű, pirosítófű A Báránypirosító leírása Az érdes-virágúak nemzetségébe tartozó növény, mintegy negyven fajtája él jellemzően mediterrán éghajlaton. Durva szőrű fűféle, földön kúszó vagy felálló, szürkén serteszőrös növény. Gyöktörzse fás, sárga míg kérge sötétpiros ráncos és réteges.  Levelei szálas-lándzsásak, fénylő kék virága tölcsér alakú, 5 cimpás. A Báránypirosító elterjedése A Földközi-tenger vidékétől egészen Csehországig honos növény. Jellemzően mediterrán éghajlaton él meg, de néhány faja megtalálható a trópusokon is. Homokos, sziklás vidékeken, parlagon fellelhető növény, a kertekből általában kivadul. Hogyan gyűjtsük a Báránypirosító gyógynövényt? – A Báránypirosító hatóanyagai: A gyökér kérgéből kivonható vörös festékanyag-keverék (alkanna-vörös), mely alkannin, ezek észterei valamint toxikus pirrolizidin-alkaloidok és cseranyagok találhatóak meg a báránypirosító növényben. Drogja az alkannae radix, mely a szárított …

Tudjon meg többet ➢

Bazsalikom (Ocimum basilicum)

A Bazsalikom népies neve: Királyfű, németbors. A Bazsalikom leírása Az ajakosvirágúak (Labiatae) családjába tartozik. Ázsia, Amerika, Afrika melegebb vidékein őshonos, hazánkban termesztik. Egyéves illatos, leginkább fűszerként elterjedt gyógynövény. Fűszeres illatú növény, tojásdad levelei kihegyezett csúcsúak, épszélűek, csipkések, vagy bevagdaltak, néha pirosra színeződnek. Virágzata laza álfüzér, kis virágai többnyire hatosával álörvöket alkotnak. Az ajakosvirágok színe fehér, sárgás, vagy pirosas, hosszúságuk 7-15 mm. A bazsalikomból készült tea jó az emésztési zavarokra, gyomorrontásra, lázra, meghűlésre, influenzára, vese- és húgyhólyagbántalmakra, fejfájásra, görcsökre, hányingerre, hányásra, székrekedésre, idegességre, illetve ideges tünetekre,  mivel szélhajtó, lázcsillapító, serkentő, vértisztító, vizelethajtó és idegerősítő hatása van. A Bazsalikom elterjedése Hazája India, melegebb vidékeken világszerte termesztik. Hogyan gyűjtsük a Bazsalikom gyógynövényt? A szár virágos, leveles felső részét hasznosítják gyógyászati célokra. Fűszer céljára …

Tudjon meg többet ➢