Gyógynövényhatározó .hu » » Báránypirosító

Báránypirosító

A Báránypirosító népies neve:

piros ökörnyelv, pirítófű, pirosítófű

A Báránypirosító leírása

Az érdes-virágúak nemzetségébe tartozó növény, mintegy negyven fajtája él jellemzően mediterrán éghajlaton. Durva szőrű fűféle, földön kúszó vagy felálló, szürkén serteszőrös növény. Gyöktörzse fás, sárga míg kérge sötétpiros ráncos és réteges.  Levelei szálas-lándzsásak, fénylő kék virága tölcsér alakú, 5 cimpás.

A Báránypirosító elterjedése

A Földközi-tenger vidékétől egészen Csehországig honos növény. Jellemzően mediterrán éghajlaton él meg, de néhány faja megtalálható a trópusokon is. Homokos, sziklás vidékeken, parlagon fellelhető növény, a kertekből általában kivadul.

Hogyan gyűjtsük a Báránypirosító gyógynövényt?

A Báránypirosító hatóanyagai:

A gyökér kérgéből kivonható vörös festékanyag-keverék (alkanna-vörös), mely alkannin, ezek észterei valamint toxikus pirrolizidin-alkaloidok és cseranyagok találhatóak meg a báránypirosító növényben.

Drogja az alkannae radix, mely a szárított gyöktörzsben és a gyökerekben található. Homeopátián kívül felhasználása nem javasolt, rákkeltő és májkárosító hatása van.

A Báránypirosító felhasználása:

A népi gyógyászat hasmenés kezelésére, gargalizálásra és bőrbetegségek ellen alkalmazta, azonban napjainkban kizárólag a homeopátia alkalmazza tekintettel arra, hogy toxinjainak rákkeltő és májkárosító hatása lehet.

Az élelmiszeripar illetve a kozmetika is felhasználta a gyökérkéregben található festékanyag miatt, illóolajok, zsiradékok, arcpirosítók színezésére.

Jó tudni a Báránypirosítóról!

Érdekesség a Báránypirosító kapcsán:

A hennacserjétől származik az igazi alkanna-festék.

A Báránypirosító az alábbi gyógynövény kategóriába tartozik:

Kék, sugaras szimmetriájú virágok, 5 sziromlevéllel.

Kapcsolódó bejegyzések

  • Toxinok A toxinok méreganyagokat jelentenek. Gyógynövények - Növények részei, ehető virágok Szár (caulis, cormus, strips): A szár a növény azon része, mely rendesen felfelé növekszik. A szár azon részét, mely két levél között van, […]
  • Oliva Az Olíva népies neve: Oliva, olajfa. Az Olíva leírása Az olajfafélék családjából az olajfa nemzetség egyik alfaja. Örökzöld növény, fás szárú, fatermetű vagy cserjeszintű magasságban is előforduló növény, általában 8-12 méter magasra […]
  • Szelídgesztenye A Szelídgesztenye népies neve: Édes gesztenye A Szelídgesztenye leírása A szelídgesztenye 30 méter magasra is megnőhet. Előfordul 200-300 éves fa is. A szelídgesztenye a fagyokat jól tűri, de hideg helyen a termése nem érik be. A […]
  • Porcsin, kövér A Porcsin, kövér népies neve: Népies elnevezése nem ismert. A Porcsin, kövér leírása A porcsinfélék családjába tartozó egynyári növény. Csupasz, húsos kúszószárral rendelkező növény. Pozsgás, fényes, sötétzöld levelei […]
  • Búzavirág A Búzavirág népies neve: dődike, égi virág, gabonavirág, kék búzavirág, sukollat, vadpézsma, imolya, kék konkoly A Búzavirág leírása Májustól júniusig virágzik. A búzavirág a fészekvirágzatúak rendjén belül az őszirózsa félék […]

Gyógynövények szerepe, hatása, alkalmazása - Gyógynövény határozó.hu

Üzemeltető: Index Web Solutions Kft. | Design: Kohányi Gábor | Sok szeretettel: Gyógynövények A-Z