Mirhafű

A Mirhafű népies neve:

Libatop, libaparéj, libatalp.

A Mirhafű leírása

A disznóparajfélék családjába tartozó, évelő vagy egyéves, lágyszárú növény. Aromás illatú mirigyes növény. Lándzsás levelei fajtól függően ép szélűek, fogazottak vagy csipkések. Virágai lepellevelekkel borítottak, többszörösen elágazó bogas virágzatúak.

A Mirhafű elterjedése

Észak- és Dél-Amerikában honos növény, azonban korábbi időkben Európában is termesztették.

Hogyan gyűjtsük a Mirhafű gyógynövényt?

–

A Mirhafű hatóanyagai:

Illóolajok, aszkaridol és pinokarvon főkomponenseket tartalmaz. Illóanyaga kiválthat szénanáthát, allergiát. Drogja a chenopodii ambrosioides herba, virágzáskor a föld feletti részeket gyűjtik és szárítják.

A Mirhafű felhasználása:

Közép-Európában a népi gyógyászatban már igen ritkán alkalmazzák. A Földközi-tenger vidékén azonban előszeretettel használják különböző gyomor- és bélpanaszoknál. Illóolaja miatt féreghajtásra is alkalmazták, mérgezősége miatt inkább az állatgyógyászat alkalmazza.

Homeopátiában agyi vérkeringési zavarok esetén illetve májbetegségeknél hatásosan alkalmazzák.

Jó tudni a Mirhafűről!

–

Érdekesség a Mirhafű kapcsán:

–

A Mirhafű az alábbi gyógynövény kategóriába tartozik:

Zöld vagy nem feltűnő virágok, kétszikűek.