Cserzőanyag

A cserzőanyag (tannin-organikus sav) a növényeket óvják meg a korhadástól (antioxidáns hatás). Nitrogénmentes szerves fanyar ízű vegyületek, vízoldékony (tannin és depszidek-kínasav, kávésav) és vízben nem oldódó (katechinek) vegyületei ismertek. A gallus-csersavon kívül idetartozik a katechuratanhia-kinocsersav, és a hamameli tannin. Fehérjekicsapó-nyálkahártyaösszehúzó és vérzéscsillapító hatású, sebkezelésre és gyulladáscsökkentésre használható, mivel a baktériumok falát károsítja és gátolja a szaporodásukat. Használják gyomorfekély, savtúltengés, refluxbetegség, aranyér, illetve nehézfém mérgezések esetén (a méreganyaggal csapadékot képez, így gátolja annak felszívódását). Gyógynövényekben főleg a gubacsokban található (pl. tölgy, nyír, vadgesztenye levelében) meg, illetve a cseresznye-meggy kocsányban, apróbojtorján fűben, zsályalevélben, és a palástfűben, szeder és szamóca levelében, varázsdió -kéreg és levél részében, fekete nadálytőben.

Erjesztők

Az erjesztők – enzimek (fermentumok) katalitikus anyagok, melyek már kis mennyiségben is befolyásolják a vegyi reakciók sebességét, anélkül azonban, hogy az így keletkezett új anyagokban kimutathatóak volnának. Például ilyen a harmatfű (rovaremésztő növény), levelében pepszinhez hasonló erjesztő acidalbumin (fehérje emésztő) van. Alkaloidák Az alkaloidák különleges gyógyszertani hatású, lúgos, aminosavakból felépült nitrogéntartalmú anyagok,melynek köszönhetően mérges növényeink egy része is gyógyhatású (lásd. még: mérgező növények). Könnyen és gyorsan oldódnak ki és gyors a felszívódásuk. Mérgező hatásuknál fogva csak a gyógyszeripar hasznosítja az alkaloidák sóját, melyet leggyakrabban almasav-, citrom-, és oxálsavval képeznek. A gyógyszerészetileg előállított szerek „standartizált” vagy „félszinetikus” származék készítmények, melyekben egységnyi térfogatban meghatározhatóak a hatóanyagok. Az alkaloidák a központi idegrendszerre hatnak, csak orvosi rendelvényre kaphatóak (és használhatóak), általános bódító és fájdalomcsillapító …

Tudjon meg többet ➢

Fekete nadálytő

A Fekete nadálytő népies neve: Forrasztófű, kövesnadály, madárgyökér, madárlevél, sarkosfű, fekete gyopár. A Fekete nadálytő leírása Az érdeslevelűek (Boraginaceae) családjába tartozik. Évelő növény, megtalálható vízpartok, árokpartok, erdőszélek, nedves rétek közelében. A gyökeret általában tavasszal gyűjtik, virágzás előtt. Érdesen szőrös növény, levelei tojásdad lándzsásak, mindkét végükön elkeskenyedők. A levélnyél szárnyas, a szárnyak az alatta álló levélig lefutók. Az 1-2 cm hosszú párta henger alakú. 5 rövid cimpájú, színe többnyire ibolyás-piros, de sárgásfehér is lehet. A csészelevelek hosszan kihegyezettek. 4 makkocska termése sima és fényes. A Fekete nadálytő elterjedése Nedves rétek, patakpartok, útszélek. Európa és Ázsia mérsékelt éghajlatú vidékein. Hogyan gyűjtsük a Fekete nadálytő gyógynövényt? A gyógyászatban a növény gyökere adja a drogot, de alkalmanként a levelét is hasznosítják. A gyökérdrog (Symphyti …

Tudjon meg többet ➢