A Fekete nadálytő népies neve:
Forrasztófű, kövesnadály, madárgyökér, madárlevél, sarkosfű, fekete gyopár.
A Fekete nadálytő leírása
Az érdeslevelűek (Boraginaceae) családjába tartozik. Évelő növény, megtalálható vízpartok, árokpartok, erdőszélek, nedves rétek közelében. A gyökeret általában tavasszal gyűjtik, virágzás előtt.
Érdesen szőrös növény, levelei tojásdad lándzsásak, mindkét végükön elkeskenyedők. A levélnyél szárnyas, a szárnyak az alatta álló levélig lefutók. Az 1-2 cm hosszú párta henger alakú. 5 rövid cimpájú, színe többnyire ibolyás-piros, de sárgásfehér is lehet. A csészelevelek hosszan kihegyezettek. 4 makkocska termése sima és fényes.
A Fekete nadálytő elterjedése
Nedves rétek, patakpartok, útszélek. Európa és Ázsia mérsékelt éghajlatú vidékein.
Hogyan gyűjtsük a Fekete nadálytő gyógynövényt?
A gyógyászatban a növény gyökere adja a drogot, de alkalmanként a levelét is hasznosítják. A gyökérdrog (Symphyti radix) allantoint, pirrolizidin alkaloidokat, 8-10 % cseranyagot, nyálkaanyagokat tartalmaz. A levéldrog (Symphyti folium) cseranyagot, alkaloidot tartalmaz.
Hogyan gyűjtsük a Fekete nadálytő gyógynövényt?
A gyógyászatban a növény gyökere adja a drogot, de alkalmanként a levelét is hasznosítják. A gyökérdrog (Symphyti radix) allantoint, pirrolizidin alkaloidokat, 8-10 % cseranyagot, nyálkaanyagokat tartalmaz. A levéldrog (Symphyti folium) cseranyagot, alkaloidot tartalmaz.
A Fekete nadálytő felhasználása:
A gyökérből vagy levélből előállított készítmények gyulladás- és irritáció csökkentő hatásúak. Elősegítik a sebforradást és a hámképződést. Rátétek és kenőcsök formájában csonttörés, vérömleny, zúzódás, rándulás, mirigyduzzanatok, visszérgyulladás, reumatikus ízületi gyulladás kezelésére alkalmazzák ép bőrfelületen. A vadon gyűjtött növények salátaként vagy zöldségként történő fogyasztása erősen változó alkaloid tartalmuk miatt nem javasolt. A homeopátia külsőleg és belsőleg egyaránt használja csont- és csonthártya sérülés kezelésére, egyéb sérülések és visszérgyulladás enyhítésére.
Borogatás: Főzzünk 1 liter vízben 100 gramm összevágott nadálytőgyökeret kb. 10 percig, majd szűrjük le. A főzetből készített meleg borogatást helyezzük a sérült testrészre. Nyílt sebre használni tilos! A fürdő, az öblítés hasonlóképpen készül, mint a borogatás. Kenőcs: Gyógyszertárakban, gyógynövényszaküzletekben beszerezhető.
Külsőleg paszták, kenőcsök, pakolások formájában használják. A fekete nadálytőből készített, pépes borogatás segíti a csonttörések, húzódások, zúzódások, ficamok, rándulások gyógyulását – erre utal a növény egyik neve is: forrasztófű. Izom-, ideg- és ínhüvely-gyulladásoknál is jól bevált módszer a nadálytő lisztjéből készült péppel történő borogatás. Egyik fő hatóanyaga, az allantoin serkentően hat a vérellátásra, növeli a sejtek regenerációs folyamatait. A gyökér áztatásos eljárással készült kivonata hatásos csonterősítő, csonttörés esetén elősegíti a hegképződést. Hám- és sejtképző hatása serkenti a sebgyógyulást. Visszérgyulladásokra szintén kiváló, de ajánlják toroköblítőnek is.
Jó tudni a Fekete nadálytőről!
Belsőleg nem ajánlott, mivel a májra toxikus (mérgező) hatású pirrolizidin-alkaloidot tartalmaz! A borogatást nyílt sebre ne használjuk! Áldott állapotú nők ne használják a nadálytövet.
Érdekesség a Fekete nadálytő kapcsán:
A fekete nadálytő gyógyító hatását már Dioszkuridész is dicsérte Kr. u. 50-ben a „Materia medica” művében. Bingeni Hildegard és Paracelsus sebgyógyításra ajánlotta.
A Fekete nadálytő az alábbi gyógynövény kategóriába tartozik:
Piros, sugaras szimmetriájú virágok, 5 sziromlevél.