Berkenye (Madárberkenye)

A Berkenye (Madárberkenye) népies neve:

Madár- vagy veres berkenye.

A Berkenye (Madárberkenye) leírása

A rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozik. Hegyvidékek erdeiben (fenyvesek, bükkösök, tölgyesek) megtalálható, feltűnően szép piros termésű cserje vagy fa.

Laza koronájú, terebélyes, simakérgű fa. Levelei páratlanul szárnyasan összetettek, 9-19 hosszúkás, lándzsás levélkével. Virágai sokvirágú sátorvirágzatot alkotnak, a sziromlevelek 4-5 mm hosszúak. Skarlátvörös termései 6-9 mm átmérőjűek, 3 hosszúkás maggal.

A Berkenye (Madárberkenye) elterjedése

Ligetes lomb- és tűlevelű erdők, Európa, Nyugat-Ázsia és Szibéria, díszfának gyakran ültetik.

Hogyan gyűjtsük a Berkenye (Madárberkenye) gyógynövényt?

A növény érett termését használják gyógyászati célokra. A termést a fürtről le kell szedni, majd kiterítve meg kell szárítani. Termése nyár vége felé, szeptember gyűjthető, októberben már lehullik.

A Berkenye (Madárberkenye) hatóanyagai:

A friss termésekben paraszorbinsav, szorbitol, pektin, cserzőanyagok, karotinoidok, sok C-vitamin, a magvakban nyomokban amigdalin, kéksav-glikozid.

Berkenye (Madárberkenye) felhasználása:

A népi gyógyászatban a madárberkenye bogyóit enyhe hashajtó- és vizelet hajtószerként használják. A bogyók magas C-vitamin tartalmuknál fogva már a régi időkben is hatásos szerei voltak a skorbut és a meghűléses betegségek leküzdésének, a gyümölcsléből rekedtség elleni öblögetőszer készül. Míg a bogyók kisebb mennyiségben enyhe hashajtó hatást mutatnak, nagyobb mennyiségig, paraszorbinsav tartalmuk folytán izgatja a gyomor-bél traktus nyálkahártyáját és hányást, hasmenést okoz. A népi gyógyászatban régebben bélpanaszokat kezeltek velük, nagyobb jelentőségük inkább a gyümölcslevek és a bor derítésében rejlik.

Tea: A virágjából készített tea fogyasztása enyhe vizelethajtó és hashajtó hatású.

A madárberkenye bogyóit a népi gyógyászatban enyhe vizelethajtó hatása miatt alkalmazták, de a húgyutak fertőzése esetén is ajánlott. Friss gyümölcsét C-vitamin pótlásra használják. A bogyók kis mennyiségben enyhe hashajtó hatással rendelkeznek, nagyobb adagokban hasmenést okoznak. A termések hosszas főzését követően – például lekvár készítésekor – a hashajtó hatásért felelős vegyület elbomlik, és a cserzőanyagok hasmenést gátló hatása kerül előtérbe.

Jó tudni a Berkenyéről!

Konyhai felhasználás esetén jól mossuk meg!

Érdekesség a Berkenye (Madárberkenye) kapcsán:

A berkenyepálinka közkedvelt rövidital egyes országok – Románia, Ausztria – hegyvidékein. Fája fafaragásra alkalmas.

A Berkenye (Madárberkenye) az alábbi gyógynövény kategóriába tartozik:

Fehér, sugaras szimmetriájú virágok, 5 sziromlevél.

Kapcsolódó bejegyzések

  • Fehér fűz A Fehér fűz népies neve Fűzfa, fehér. Latin neve: Salix Alba L. (Salicaceae) Nagy termetű, lombhullató fa. Állományalkató faj az ártéri puhafás fűz és nyár ligeterdőkben, de lápokon, bokorfüzesekben is gyakran megtalálható. Igazán […]
  • A gyógynövények története Földünk legkülönbözőbb pontjain található gyógynövények olyan hatóanyagokat tartalmaznak, melyek kémiai úton nem helyettesíthetők. Ezek az anyagok segítenek a szervezetnek a betegségek elleni harcban, a problémák leküzdésében, azonban […]
  • Mérgező növények Virágok, elsősegélynyújtás, mérgező növények - virágok listája Gyógynövények, virágok hatóanyagai közt is találhatunk mérgező hatású alkotókat, melyek kis adagban mégis gyógyhatást fejtenek ki (növények hatóanyagai -alkaloidák). […]
  • Gyűjtés, szárítás, tárolás Amennyiben gyűjtjük a gyógynövényeket, azt is tudnunk kell, hogy melyik időszakban tartalmazzák legnagyobb mennyiségben a hatóanyagukat. Általánosságban elmondható, hogy a gyökereket kora tavasszal vagy ősszel, leveleket virágzás előtt […]
  • Toxinok A toxinok méreganyagokat jelentenek. Gyógynövények - Növények részei, ehető virágok Szár (caulis, cormus, strips): A szár a növény azon része, mely rendesen felfelé növekszik. A szár azon részét, mely két levél között van, […]