Zsírok, zsíros olajok

A zsírok az illóolajtól abban különböznek, hogy nem párolognak, és nem oldódnak alkoholban (a ricinus kivételével). Ezeket főleg magvakból, sajtolással nyerik ki (lenolaj, napraforgó, repce, ricinus, szerecsendió, mustármag). Ricinusolaj (oleum ricini): a Ricinus communis (önmagában-kezeletlenül mérgező mag, lásd. mérgező növények) magvaiból gyógyszertárilag sajtolt, színtelen olaj ricinolsavas és izoricinolsavas trigliceridből áll. A ricinolsav oxizsírsav, amely a ricinusolajból a vékonybélben lipáz nevű enzim hatására felszabadul, enyhén izgatja a bélfalat, és heves bélmozgást vált ki, de nem okoz fájdalmat, bélgörcsöket, alhasi vérbőséget, ezért terhesség és szoptatás alatt, illetve gyermekeknek is adható (csecsemőknek nem, mivel súlyos kiszáradásos állapotot okozhatnak!). A ricinusolaj gátolja a vastagbél antiperisztaltikáját (renyheségét), ezzel csökkenti a széklet kiszáradását, egyben mivel rossz a (többi zsírsavhoz képest) felszívódása a vékonybélből, ezért nagyobb része …

Tudjon meg többet ➢

Zsurló, mezei

A Zsurló, mezei népies neve: Bábaguzsaly, békarokka, cindrót, kannamosófű, ólomsimító, sikárlófű, surlófű, zsurlófű A Zsurló, mezei leírása A harasztok törzsén belül a zsurlófélék (Equisetaceae) családjába tartozik. Vizes, nyirkos erdők, rétek, árokpartok virágtalan, spórás növénye. Jellegzetes, örvös elágazású levelei érdesek, 5-10 cm hosszúak. Szára üreges. A gyógynövény flavonoidokat, kovasavat, csekély arányban alkaloidokat, hosszú szénláncú zsírsavakat tartalmaz. Steril, nyáron zöld, 3-4 mm vastag, barázdált és sűrűn, örvösen elágazó hajtásokkal rendelkező növény. A főszár hüvelyén 6-12 sötétbarna, keskeny fehérszélű fog, rövidebb, mint a hozzá tartozó ágak alsó internódiuma. Aporofillumfüzére tavasszal jelenik meg, sárgásbarna és nem elágazó, a spórák érése után elhal. A Zsurló, mezei elterjedése Szántók, erdőszélek, gyomtársulások. Az északi féltekén honos, ahonnan továbbterjedt. Hogyan gyűjtsük a Zsurló, mezei gyógynövényt? A mezei zsurló …

Tudjon meg többet ➢