A Spenót népies neve:
Spinót, spenát, spinát, spinác, barátparéj.
A Spenót leírása
Kétlaki növény, virágzata gomoly. A női ivarú virágok a növény levélhónaljában, míg a hímivarú virágok álfüzérben állnak.
A spenót mérsékelt éghajlaton képes áttelelni. Egy, néha kétéves növény. 30 cm magasra nő, egyenes szárú. A levelek a száron felfelé haladva egyre kisebbek, váltakozó állásúak, hosszúkás-oválisak vagy nyíl formájúak. Termése gyakran tüskés felületű, 5-10 mm-es makkocska, melyen számos mag található.
A Spenót elterjedése
Világszerte elterjedt kultúrnövény, Közép- és Délnyugat-Ázsiában őshonos, azonban szerte a világon kultúrnövényként termesztik.
Hogyan gyűjtsük a Spenót gyógynövényt?
A spenót levelét használjál fel.
A Spenót hatóanyagai:
Triterpén-szaponinok, betain, vitaminok, oxálsav, nitrátok, magas a vastartalma.
Drogja spinacie folium mind a friss, mind a szárított levél tartalmazza.
A Spenót felhasználása:
A spenót kedvező hatással van az emésztési folyamatokra, élénkíti a hasnyálmirigy és az epeképződést.
Ipari felhasználásban klorofillt készítenek a spenótból.
Jó tudni a Spenótról!
A spenót sok luteint, természetes karotinoidot tartalmaz, de igen gazdag flavonoidokban, klorofillban, folsavban, és K-vitaminban is. Kiváló méregtelenítő, anyagcsere gyorsító, jótékony hatása a bőrön is hamar megmutatkozik. A Spenót segíti a sejtek megújulását, véd a bőr rákos megbetegedései ellen.
Magas oxalát- és nitráttartalma miatt fogyasztása ritkán ajánlott.
Érdekesség a Spenót kapcsán:
Származását Perzsiából valószínűsítik, a mórok segítségével Spanyolországban majd Angliában is népszerűvé vált. Magyarországon már 1590-ben említik a spinácz féle levélzöldséget.
A Spenót az alábbi gyógynövény kategóriába tartozik:
Zöld, vagy nem feltűnő virágok, kétszikűek.