Izsóp, közönséges

Az Izsóp, közönséges népies neve:

Izsópfű, kerti izsóp.

Az Izsóp, közönséges leírása

Az ajakosvirágúak (Labiatae) családjába tartozik. A mediterrán vidékeken őshonos, hazánkban termesztett illatos cserje. Elmorzsolt leveleinek illata a mentáéra hasonlít.

Jellegzetes illatú, keskeny lándzsás levelű félcserje. Levelei olajmirigyekkel sűrűn borítottak. Virágai egyoldalú álörvökben állnak, színük kék, lila vagy fehér. A párta 7-12 mm hosszú.

Az Izsóp, közönséges elterjedése

A Földközi-tenger és Nyugat-Ázsia sziklás tájain honos. Az Alpoktól északra a középkor óta termesztik mint gyógy-, fűszer- és dísznövényt.

Hogyan gyűjtsük az Izsóp, közönséges gyógynövényt?

A növény virágzó leveles hajtásainak felső részét kell szedni. Július-augusztusban virágzik. Évente kétszer aratható.

Az Izsóp, közönséges hatóanyagai:

Illóolaj, fő alkotóeleme a pinokámfon: flavonoidok, ajakosokra jellemző cseranyagok, mint a rozmaringsav, marrubin és más diterpén keserűanyagok.

Izsóp, közönséges felhasználása:

Az izsópot a népi gyógyászatban a zsályával megegyező módon használják, így pl. : rekedtség, garat- és fogínygyulladás esetén toroköblögetésre, belsőleg pedig a túlzott izzadás csökkentésére. A drogot elvétve alkalmazzák köhögés és bélhurut kezelésére is. A háztartásokban és a likőriparban fűszerként szerepel. Teakeverékekben ízjavítóként max. 5% megengedett, nem ajánlott azonban nagyobb adagok hosszú távú alkalmazása, az illóolaj használata pedig különösen nem.

Tea: A teáskanálnyi szárított és összevágott izsópfüvet 3 dl vízben felforralunk, majd 10 perc után leszűrünk. Gyomor- és bélpanaszokra fogyasszuk. Fűszerként: Előszeretettel használják sültekhez, salátákhoz és túróhoz ízesítőként.

Közismert jó köhögéscsillapító, vizelethajtó és étvágygerjesztő hatása, de alkalmazzák izzadáscsökkentőként is. Toroköblögető szerként rekedtség, fogíny és torokgyulladás kezelésére használják. Hörghurutos bántalmak esetén is ajánlott fogyasztása. Száraz köhögés esetén gyakran használják gargarizálásra.

Jó tudni az Izsóp, közönségesről!

Epilepszia, terhesség és szoptatás esetén fogyasztása fokozott óvatossággal történjék!

Érdekesség az Izsóp, közönséges kapcsán:

A középkorban az állhatatosságnak és a hűségnek volt a jelképe. Illóolaját a konzerv- és likőripar alkalmazza. Aki szeretné, hogy méhek legyenek a kertjében, ültessen izsópot, mert virágzata igazi méhcsalogató hatású.

Izsóp, közönséges az alábbi gyógynövény kategóriába tartozik:

Kék, kétoldali szimmetriájú virágok.

Kapcsolódó bejegyzések

  • Fehér fűz A Fehér fűz népies neve Fűzfa, fehér. Latin neve: Salix Alba L. (Salicaceae) Nagy termetű, lombhullató fa. Állományalkató faj az ártéri puhafás fűz és nyár ligeterdőkben, de lápokon, bokorfüzesekben is gyakran megtalálható. Igazán […]
  • A gyógynövények története Földünk legkülönbözőbb pontjain található gyógynövények olyan hatóanyagokat tartalmaznak, melyek kémiai úton nem helyettesíthetők. Ezek az anyagok segítenek a szervezetnek a betegségek elleni harcban, a problémák leküzdésében, azonban […]
  • Mérgező növények Virágok, elsősegélynyújtás, mérgező növények - virágok listája Gyógynövények, virágok hatóanyagai közt is találhatunk mérgező hatású alkotókat, melyek kis adagban mégis gyógyhatást fejtenek ki (növények hatóanyagai -alkaloidák). […]
  • Gyűjtés, szárítás, tárolás Amennyiben gyűjtjük a gyógynövényeket, azt is tudnunk kell, hogy melyik időszakban tartalmazzák legnagyobb mennyiségben a hatóanyagukat. Általánosságban elmondható, hogy a gyökereket kora tavasszal vagy ősszel, leveleket virágzás előtt […]
  • Toxinok A toxinok méreganyagokat jelentenek. Gyógynövények - Növények részei, ehető virágok Szár (caulis, cormus, strips): A szár a növény azon része, mely rendesen felfelé növekszik. A szár azon részét, mely két levél között van, […]