Gyógynövények felhasználási lehetőségei

Gyógynövényekből általában teát és teakeverékeket, kenőcsöket, olajokat, illóolajokat, szörpöket, tinktúrákat, friss leveket, illetve borogatásokat, dunsztkötéseket és fürdőket készíthetünk. Általánosságban igaz, hogy a készítményhez szükséges növényadalékokat az előírás szerint, de a kort, a súlyt, a betegség fokát és súlyosságát is figyelembe véve kell alkalmazni. Mérlegelni kell ezen kívül, hogy egyfajta gyógynövényt használunk fel, vagy összetett készítményt alkalmazunk-e.

Általában hatékonyabb, ha többféle, egymást kiegészítő, illetve támogató (szinergizmus) gyógynövényt alkalmazunk egyszerre, az összeállítások maximum 5-7 fajta gyógynövényt tartalmazhatnak. Ügyelni kell a közben szedett gyógyszerek indikációs jellegére is, mert ha valaki például véralvadásgátló gyógyszert szed, akkor nem ajánlatos, pl. kamillateát (kumarint, véralvadásgátlót tartalmaz), vagy nyugtató, alvást segítő -altató tabletták mellé, pl. macskagyökér teát inni.

Vérzést fokozó tulajdonsággal rendelkeznek a következő gyógynövények, melyek interakcióba léphetnek a véralvadásgátló gyógyszerekkel is:gingko biloba, angelika, fokhagyma, ginzeng (mely a C-vitaminnal csökkentik egymás hatását is), gyömbér és az orbáncfű.

Egyéb interakciós hatások:

Az aranypecsétfű interakcióba léphet a vizelethajtókkal és vérnyomáscsökkentőkkel. Az echinacea szintetikus hormonokkal és májkárosító gyógyszerekkel. Az édesgyökér kapcsolódhat a vérnyomáscsökkentőkkel és fokozhatják a szteroidok hatását. A ginzeng interakcióba léphet a véralvadásgátlókkal, stimulánsokkal, vérnyomáscsökkentő gyógyszerekkell és a digoxinnal, egyes antidepresszánsokkal, valamint fokozhatják a szteroidok és az ösztrogén hatását. A kava-kava fokozhatja a nyugtatók és izomlazítók, valamint az érzéstelenítők és antidepresszánsok hatását. Az obáncfű fokozhatja az antidepresszánsok hatékonyságát. A valeriana pedig a nyugtatók hatását fokozhatja (lásd.még: gyógynövények hatásmechanizmusai és a kritériumok, ill., hatóanyagok).

Gyógynövény- tea készítéséhez tiszta, lehetőleg külön erre a célra használt teljesen ép, zománcozott edényt, üvegedényt, esetleg cserépedényt használjunk. Általában 1 evőkanál (kb. 10g) vagy 1 teáskanál (kb. 3g) az egyszeri dózis, melyhez 1,5-2-2,5 dl vizet használunk fel. A teát frissen, illetve maximum még aznap fogyasszuk el, ízesítéshez használhatunk cukrot, mézet vagy citromot is. Mindig kortyolva kell elfogyasztani a gyógynövényes teákat (lásd. még: víz-kortyolgatási technika), egész napra elosztva az adott mennyiséget. Bizonyos időszakban célszerűek egyes teaféleségek elfogyasztása, a kívánt hatás eléréséért: például étvágycsökkentő teákat étkezés előtt 20-30 perccel, az emésztést elősegítő, epe vagy májra ható gyógynövényteákat az étkezés végén, vízhajtókat, köhögéscsillapítókat, vérnyomáscsökkentőket, enyhe nyugtatókat a nap bármelyik szakában, de gyomorsav lekötő és féregűző, altató hatású gyógynövényteákat az esti órákban fogyasszuk el.

Mielőtt elfogyasztja a gyógynövényteáját (vagy bármilyen szert), amitől valamilyen hatást vár, mindig tudatosítsa magában, hogy milyen céllal veszi magához az anyagot! Ezzel irányítja, és kiváltja a kívánt hatásmechanizmust, és annak teljes bioenergetikai információja felhasználásra kerül szervezetében.