A Szilfa népies neve:
Kopasz vagy mezei szil.
A Szilfa leírása
Kétszeresen fűrészelt levelei aszimmetrikusak, a levélnyéllel derékszöget zárnak be. Az erezet villás elágazásainál szőrös. A levelek felső oldala csupasz és fényes. Március-áprilisban virágzik. Virágzata fehéres bibéjű, ernyőszerű és bogas. Termése úgynevezett szárnyas makk.
Szilfafélék családjába tartozik, ismert kopasz vagy mezei szil néven is. A szil 20-30 méter magasra nő, lombhullató fa. Koronája változatos, keskeny, boltozatos. A kérge barnásszürke, hosszú, mély barázdákkal és bordákkal. Csupasz ágain parafacsíkok figyelhetőek meg.
A Szilfa elterjedése
Délnyugat-Ázsiában és Északnyugat Afrikában honos növény. Európában inkább délen és a mérsékelt éghajlaton található, elterjedése jellemzően az árterületeken, folyóvölgyekben gyakori. Közép-Európa északnyugati részén nem található. Hegyvidékekben legfeljebb 600 méteres magasságig emelkedik.
Hogyan gyűjtsük a Szilfa gyógynövényt?
–
A Szilfa hatóanyagai:
Cseranyagok, nyálkaanyagok, klorogénsav, ß-szitoszterol.
Drogja a fiatal ágak belső kérgén található, Ulmi cortex.
A Szilfa felhasználása:
A cseranyag tartalma miatt elsősorban összehúzó hatása miatt alkalmazzák, bár napjainkban egyre kevésbé használják. Belsőleg hasmenés és emésztési problémákra alkalmazható, míg külsőleg sebek és krónikus ekcéma kezelése javasolt.
Jó tudni a Szilfáról!
Homeopátiás készítményekben a kéz és lábfej ízületeinek reumás fájdalmait enyhítik.
Érdekesség a Szilfa kapcsán:
–
A Szilfa az alábbi gyógynövény kategóriába tartozik:
Zöld vagy nem feltűnő virágok, lomblevelűek.