Kálmos, orvosi

A Kálmos, orvosi népies neve: Bécsi sás, kígyófű, büdössás. A Kálmos, orvosi leírása A kontyvirágfélék (Araceae) családjába tartozik. Állóvizek, árokpartok, lápok, mocsarak védett, évelő növénye. Levele illatos. Illatos gyöktörzsű növény. Szálas, kard alakú levelei kétsorosan állnak a háromélű száron. Buzogány formájú torzsavirágzata lomblevélszerű fellevelével láthatóan oldalra áll. Európában termést nem hoz. A Kálmos, orvosi elterjedése Lassúfolyású és állóvizek partvidéke. Európában a XVI. században honosodott meg. Észak-Amerikában is előfordul, őshazája Délkelet-Ázsia. Hogyan gyűjtsük a Kálmos, orvosi gyógynövényt? Védett növény, gyűjtése tilos! A Kálmos, orvosi hatóanyagai: Illóolaj, benne béta-azaron és izoeugenol-metiléter fenil-propánok, dekadienál monoterpén illatmeghatározó és szeszkviterpének, mint az akoron (keserű). Akorin glikozidja szintén keserűanyag; cserzőanyagot is tartalmaz. A különböző termőhelyről származó drogok kromoszómaszámukon kívül illóolajuk összetételében is különböznek. Így az amerikai …

Tudjon meg többet ➢

Lándzsás útifű

A Lándzsás útifű népies neve: Kígyófű, kígyónyelvűfű, lúdnyelvűfű, hálófű, gyíkfű, útilapu. A Lándzsás útifű leírása Az útifűfélék (Plantaginaceae) családjába tartozik. Rétek, utak mentén, legelőkön, parlagokon élő, évelő növény. Apró, fehér virágja van; áprilistól júniusig nyílnak. Két közeli rokona a széles levelű útifű (Plantago maior L.) és a közepes levelű útifű (Plantago media L.) . Gyógyászatilag mind a három faj levelei felhasználhatók, de a lándzsás útifű levele a leghatásosabb. Tőlevélrózsás növény. Levelei keskeny-lándzsásak 3-7 hosszanti érrel. Virágai 1-3 cm hosszú, tojásdad, később hengeres füzérben állnak. A tőkocsány hosszabb, mint a levelek. Pártája négytagú, szegélye barnás. A porzók sárgásak. A Lándzsás útifű elterjedése Rétek, száraz gyepek, ruderális területek. Európában, Ázsiában honos, világszerte elterjedt. Hogyan gyűjtsük a Lándzsás útifű gyógynövényt? A lándzsás útifűnek …

Tudjon meg többet ➢