Virágok, elsősegélynyújtás, mérgező növények – virágok listája
Gyógynövények, virágok hatóanyagai közt is találhatunk mérgező hatású alkotókat, melyek kis adagban mégis gyógyhatást fejtenek ki (növények hatóanyagai -alkaloidák). Leginkább a gyógyszeripar használja fel megfelelő adagolásban és összetételben a mérgező növények kivonatait, hatásmechanizmusait. A mérgező növényekről való tájékozottság szükségszerűsége nem csak a gyógynövények, hanem az otthonunkban nevelt szoba- és kerti növényekre – virágokra is vonatkozik, melyek elérhető közelségben, elérhetőségben vannak a gyermekek, illetve a háziállatok számára.
Mérgező hatásuk alapján a növények – virágok lehetnek mérgezőek, halálosan és fokozottan mérgezőek, illetve enyhén mérgezőek, és az adott növényeknek csak egy bizonyos részük (pl. burgonya), vagy az egész növény lehet mérgező tulajdonságú (növények részei). Az enyhén mérgező növények közé tartoznak azok a növények is, melyek allergiás bőrreakciót, vagy bőrgyulladást (pl.mérges szömörce, krizantém) válthatnak ki általánosan, vagy csak egyes embereknél. Mindemellett egyéni túlérzékenység is felléphet egyes emberek (gyermekek!) esetében akkor is, ha nem mérgező tulajdonságú az adott növény, ezért, ha először fogyaszt valaki bármilyen gyógynövényt vagy fűszernövényt, virágot, célszerű az „ismerkedést” kis adaggal kezdeni.
A növényi mérgek többnyire ún. szekunder növényi „alkatrészek”, melyek a növény anyagcseréjében általában nem játszanak fontos szerepet, viszont a védekező (adaptív) funkciót látnak el. A növény fejlődésével a növény méregtartalma is változhat. A mérgező magvak általában a csírázás során elvesztik (vagy annak egy részét) mérgező komponenseiket, míg az egynyári növények gyökereiben, leveleiben a szerv teljes beérése során jön létre a legmagasabb mérgező tartalom. Az évelő növényeknél a levelekre, gyümölcsökre jellemző a periódikus mérgező hatás, a „maradó” szervek (gyökér, törzs, ág) méregtartalma általában állandó mértékű.
Egyes mérgek csak frissen szedett növényekben találhatóak meg, és a tárolás illetve főzés során elbomlanak. Más esetben viszont a száradás során enzimatikus úton keletkeznek a mérgező termékek, illetve pl. ehető gombák esetében az állás során valószínűleg bakteriális bomlás végeredményeként képződnek a mérgező hatású anyagok. A tárolás és szárítás technikai kivitelezése is befolyásolhatja a mérgező anyagok termelődését, pl. a digitálisz tartalmú levélben a plazmafehérjéhez túl erősen kötődő és lassan elimináló (kiürülő) kardiotoxikus glikozidok képződnek.
Fontosabb mérgező hatású növény anyagok:
Alkaloidák:
Az alkaloidák közül az akonitin a legmérgezőbb tulajdonságú anyag. A kezdeti izgató hatás után a mérgező anyag bénítja az érzőideg végződéseket, érzéstelenséget és bénulást, majd légzésbénulást illetve szívmegállást okozhat (pl. sisakvirág). Muszkarin mérgező anyag, amely különböző gombafajtákban fordul elő, és a bélből bomlatlanul felszívódik. A szervezetben paraszimpatikus hatású túlsúly jön létre (lassú szívműködés, izzadás, nyálfolyás, vérnyomáscsökkenés, nehézlégzés, görcsös roham, majd tüdővizenyő (tüdő ödéma). A légyölő galóca és a párducgalóca ezenkívül még egy atropinszerű (ún. gombaatropin, muszkaridin) mérgező anyagot is tartalmaz, gyomor-bél gyulladást, teljes zavartságot, hallucinációt, akár őrjöngést létrehozva.
Egyebek: Citizin (pl. maszlagos redőszirom), mely hatásában hasonlít a nikotinhoz, de erősebb az izgató hatása és nagy adagban pedig kurare-szerű hatást fejt ki. Spartein (pl. rekettye) és a lupinin (pl. csillagfürt) melyek főleg a paraszimpatikus ideggócokat izgatják, majd bénítják meg, Pelletierin (pl gránátalma kéreg), temulin (pl. konkolyperje, szédítő vadóc), ricinin (ricinusmagvak alkaloidja), piperin (fekete bors csípős alkaloidja), solanin (pl. burgonya, ebszőlőcsucsor-gyümölcse, fekete csucsor-gyümölcse).
Aminok:
Aminokat, betainokat tartalmazó mérgező anyagok. Az aminok egy része természetes komponense a növényeknek, mások a növények ill. ételek bomlása, romlása kapcsán keletkező fehérjedegradációs termékek. Ezeknek az egyszerűbb természetes bázisoknak csak kis része mérgező, leggyakrabban gombák tartalmazzák, melyeknek nyersen való fogyasztásuk során hányás, hasmenés, bélgörcs jöhet létre. Egyes gombák még nitrogéntartalmú méreganyagokat is tartalmaznak, ami által a fenti panaszokon kívül hemolízis (véroldódás, vérhigulás), májkárosodás is létrejöhet. Ezek a mérgező anyagok azonban főzés során tönkremennek és hatástalanná válnak.
Toxalbuminok:
A toxalbuminokat tartalmazó növényeknek proteolítikus hatásuk van (fehérje-oldó), ilyen toxalbumint tartalmaz pl. a Ricinus communis magja (ricin). A ricin olajban nem oldódik, a gyógyszertárilag előállított ricinusolaj nem tartalmazza! A ricin súlyos véres hasmenést, vese és májkárosodást, véroldódást okoz. A gyilkos galóca mérgező polipeptideket (amanitin, falloidin) tartalmaz, melyeknek súlyos mérgezési tünetei csak általában 8-24 óra múlva jelentkeznek (keringési zavar, súlyos májkárosodás, sokk). Az igen nagy mennyiségű nyersen fogyasztott hüvelyesek is rendelkeznek toxalbumin tartalmú mérgező tulajdonsággal (babok, borsók).
Növény által okozott mérgezés esetén a legfontosabb teendők:
Abban az esetben is, ha csak felmerül a mérgezettség gyanúja, azonnal orvoshoz kell szállítani az illetőt, mert a mérgezettség tünetei később is jelentkezhetnek!
Elsősegélynyújtásként (még az orvoshoz szállítás közben is) meghánytathatjuk a beteget, ha képes rá, akkor itassunk vele meleg vizet, majd segítsük elő a hányás mechanizmusát. Tejjel nem szabad itatni a beteget, mert a tej megköti a növényben lévő zsírokat! A garat falát enyhén nyomjuk meg ill. fel ujjunkkal (amennyiben eszközt használunk, például spatulát vagy a kanál végét, ügyelni kell, hogy hibátlan, teljesen ép legyen az eszközünk!), és hajtsuk előrefelé a beteg fejét. Mindenképpen akadályozzuk meg, hogy a légcsőbe kerüljön a hányadék, ez gyermekek esetében különösen fontos!
Amilyen gyorsan csak lehet, orvoshoz kell szállítani a mérgezettet, még akkor is, ha jobban lett! Vigyük magunkkal a „gyanúsítottat”, azaz a növényt vagy annak egy megmaradt részét, és a hányadékból is vigyünk mintát az orvosnak. Gyermekeket stabil oldalfekvő helyzetben (képen látható) szállítjuk az orvoshoz, kórházba, vagy addig is ebben a testhelyzetben tartjuk, amíg megérkezik az orvos, a mentő!