Martilapu

A Martilapu népies neve:

Partilapu, kereklapu, szattyú, lóköröműfű, körömlapu, mostohalapu, farkastalpfű.

A Martilapu leírása

A fészkesvirágzatúak (Compositae) családjába tartozik. A vízpartok, nyirkos, nedves rétek, árokpartok évelő növénye.

Szőrözött fészekpikkelyek, 2-3 cm nagyságú fészekvirágzat, világossárga nyelves és csöves virágok, a levelek megjelenése előtt virágzik. A levélalap szív alakú, kerekded, a levélcsúcs feketés, fogazott, a színe sötétszürke, a fonák fehéren nemezes.

A Martilapu elterjedése

Agyagos talajú gyomtársulások. Európában, Nyugat-Ázsiában, Észak-Afrikában honos.

Hogyan gyűjtsük a Martilapu gyógynövényt?

A növénynek mind a virágát, mind a levelét hasznosítják gyógyászati célokra. Gyűjtési ideje márciusra (virágzás), illetve a nyári hónapokra esik.

A Martilapu hatóanyagai:

A levélben nyálkaanyagok, cseranyagok, pirrolizidin alkaloidok (szenkirkin), flavonoidok találhatók. A virág cseranyagot, sárga festéket, nyálkát, némi illóolajat, fitoszterineket tartalmaz.

A Martilapu felhasználása:

Nyálkatartalma alapján régen előszeretettel alkalmazták irritáció- és gyulladáscsökkentő szerként száraz köhögés és rekedtség ellen. Szájüregi és torokgyulladások kezelésére öblögető- s gargarizálószerként is használták. Miután egyes pirrolizidin-alkaloidok májkárosító és rákkeltő hatása bebizonyosodott, évente 4-6 hétben maximalizálták a kezelés idejét. Jelenleg a martilapu kevésbé népszerű. Időközben szelekciós nemesítéssel alkaloidmentes fajtákat sikerült előállítani és termeszteni, így a régi gyógynövény talán ismét szabadon felhasználható lesz. A mérgezések feltehetően abból adódnak, hogy leveleit összetévesztik az acsalapu vagy a bérci lapu fajokkal, amelyek magasabb koncentrációban tartalmaznak toxikus pirrolizidin-alkaloidokat. Most még homeopátiás felhasználását is – például időskori köhögés ellen – korlátozzák.

Tea: Fél teáskanálnyi martilapulevelet 2 dl forrásban lévő vízzel leöntünk, majd negyedóra múlva leszűrjük. Fogyasztása légzőszervi betegségek esetén javallt.

Kiváló gyógynövény légzőszervi betegségek esetén, de alkalmazzák rekedtség, köhögés ellen is. Köptető és gyulladáscsökkentő hatású.

Jó tudni a Martilapuról!

Alkalmazása csak kis mennyiségben ajánlott, várandósság és szoptatás ideje alatt pedig kerüljük fogyasztását! Pirrolizidin alkaloid tartalma miatt kérjük ki orvosunk véleményét! A szaküzletben kapható martilapu levelet használjuk gyógyászati célokra.

Érdekesség a Martilapu kapcsán:

A népi gyógyászatban az asztmás betegségben szenvedők a levelét pipába tömve füstölik görcsös köhögés ellen.

Martilapu az alábbi gyógynövény kategóriába tartozik:

Sárga, sugaras szimmetriájú fészekvirágzat.

Kapcsolódó bejegyzések

  • Vízitorma, orvosi A Vízitorma, orvosi népies neve: Torma. A Vízitorma, orvosi leírása A kétszikűek osztályának, káposztavirágúak rendje közül a keresztesvirágúak családjába tartozik. Heverő-felálló szárú növény, vizes területeken, általában hideg vizű […]
  • Görögszéna A Görögszéna népies neve: Görög lepkeszeg, fenő grék. A Görögszéna leírása Virágai sárgásfehérek, a lomblevelek hónaljában nőnek. Pálhalevele kicsi, háromszög alakú. Termése sokmagvú, magjai igen kemények, rombusz alakúak, bakszagúak […]
  • Sarkantyúka, kerti A Sarkantyúka, kerti népies neve: Sárog sarkantyú, sárga tőcséres, kapucinusvirág, pücülő. A Sarkantyúka, kerti leírása Magról hamar elszaporodik, április közepén vetik így májustól októberig virágzik. Kúszó és törpe fajtája is ismert. […]
  • Vérfű, kis A Vérfű, kis népies neve: Csabaíre, pimpernel A Vérfű, kis leírása Szélporzású növény, termése az aszmag. A kis vérfű a vérfű nemzetség tagja, évelő növény és ehető. 20-90 cm magasra növő, illatos levelű növény. Levelei tőrózsát […]
  • Lándzsás útifű A Lándzsás útifű népies neve: Kígyófű, kígyónyelvűfű, lúdnyelvűfű, hálófű, gyíkfű, útilapu. A Lándzsás útifű leírása Az útifűfélék (Plantaginaceae) családjába tartozik. Rétek, utak mentén, legelőkön, parlagokon élő, évelő növény. Apró, […]