Legyezőfű, réti

A Legyezőfű, réti népies neve: Szent János kenyere, bajnóca, varjúmogyoró. A Legyezőfű, réti leírása A rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozik. A nyirkos réteken, vízpartokon, vizes élőhelyeken élő, évelő növény. Termése csoportosan álló, csavarodott aszmag csoport. Évelő növény. Levelei 2-5 pár szárnyasak. A levélkék tojásdadok, kétszeresen csipkések és fogasak, fonákjukon szürkén vagy fehéren molyhosak. A csúcsi levélke mélyen háromkaréjos. Fehéres-sárga szirmú, 2-5 mm hosszú, illatos virágai végálló álernyőkben helyezkednek el. A Legyezőfű, réti elterjedése Magaskórós társulások, nyirkos rétek, árterületek. Európában és Ázsiában honos. Hogyan gyűjtsük a Legyezőfű, réti gyógynövényt? A növény felső virágos leveles részét hasznosítják gyógyászati célokra. Július-augusztus folyamán gyűjtik. A Legyezőfű, réti hatóanyagai: Illóolaj szalicil-aldehidei és metil-szaliciláttal, részben glikozidokként; flavonoidok, mint szpirozid, cserzőanyagok. A Legyezőfű, réti felhasználása: A virágok és …

Tudjon meg többet ➢

Len

A Len népies neve: Kultúrlen, termesztett len, házi len. A Len leírása A lenfélék (Linaceae) családjába tartozik. Rostjáért és magjáért termesztett, egyéves növény, 30-80 cm magas. Csak Közép-Európában termesztik. A szár legtöbbször egyenesen áll, és csak a virágzatnál ágazik el. A magok tojás alakúak, laposak, fényes barna színűek, 5-6 mm hosszúak, az egyik végükön hegyesek. Csupasz növény, levelei szálas lándzsásak, négyerűek. A szirmok 12-15 mm hosszúak, égszínkékek, a csésze finoman pillás, de nem mirigyes. A termés 6-9 mm nagyságú, gömbölyű toktermés, fényes, hosszú tojásdad, lapos barna, illetve pirosas-barna magokkal, amelyeket vízben áztatás után nyálkaburok vesz körül. A Len elterjedése Már a történelem kezdetén is termesztették, mint olaj- vagy rostnövényt. Vad fajtája a valószínűsíthetően mediterrán származású 2 éves vagy évelő. Hogyan …

Tudjon meg többet ➢

Lestyán

A Lestyán népies neve: Maggifű. A Lestyán leírása Az ernyősvirágzatúak (Umbelliferae) családjába tartozó, termesztett, évelő növény. Napos, félárnyékos helyen érzi jól magát. Szaga és íze a petrezselyemére emlékeztet. Levelét és gyökerét egyaránt felhasználja az élelmiszeripar és a gyógyászat is. Erőteljes növekedésű, fűszeres illatú növény. Levelei 2-3-szorosan szárnyaltak, a nagy levélkék rombosak, elől bevagdaltak. Összetett ernyővirágzata 10-20 ernyőcskéből áll, számos gallér- és gallérkalevéllel. Ovális ikerkaszattermései kissé lapítottak, 5-8 mm hosszúak, bordázottak és szárnyasak. A Lestyán elterjedése Európában és távolabb is termesztett növény, néha elvadul. Hazája Délnyugat-Ázsia. Hogyan gyűjtsük a Lestyán gyógynövényt? A növény gyökérzetét, tőleveleit és magját gyűjtik és hasznosítják. Júliusban- augusztusban virágzik. A Lestyán hatóanyagai: Az illóolajban alkil-fitalidok fordulnak elő, például liguszticid; fellandrén, pinén és más terpének; furokumarinok, falkarindiol, poliin. …

Tudjon meg többet ➢

Levendula

A Levendula népies neve: Keskenylevelű levendula, orvosi levendula, szagos levendula. A Levendula leírása Az ajakosvirágúak (Labiatae) családjába tartozó, a Földközi-tenger vidékéről származó félcserje. Lilás virága kellemes, üde, illatos. Nálunk termesztik. Alacsony, erős illatú cserje. Egyenes, lándzsás, szélükön többé-kevésbé lefelé görbülő levelei fiatalon molyhos-fehérek, később csupaszok és zöldek. Hosszú kocsányú, fürtös virágzatához széles tojásdad, kihegyezett végű, erős erezetű murvalevelek tartoznak. Sziromlevelei kékeslilák, 10-12 mm hosszúak. A Levendula elterjedése Dél-Európa száraz, sziklás tájain honos. Dísz-, aroma- és gyógynövényként termesztik. Hogyan gyűjtsük a Levendula gyógynövényt? A növény szaggatott, vékony álfüzérben álló virágait hasznosítják. A kellemes illatú virágokat nyílássukkor a szárakról leszedegetik, és megszárítják. Gyűjtési ideje június. A Levendula hatóanyagai: Illóolaj, fő komponensei a linalil-acetát és a linalool. Ajakosokra jellemző cseranyagok, mint a rozmaringsav; …

Tudjon meg többet ➢

Libapimpó

A Libapimpó népies neve: Dinnyeszagúfű, Isten abroszkája, lúdhizlalófű, létrafű, libavirág, lúdpázsit, pipefű, pipehúr, récefű. A Libapimpó leírása Heverő, tarackos szárú, a szárcsomóknál legyökeresedő és levélrózsát képző növény. Levelei páratlanul szárnyasan összetettek, szélük fűrészes, fonákuk ezüstösen selymes-molyhos. Gyakran a levélszín is hasonló, vagy sötétzöld és gyérebben szőrös. Virágai 2-3 cm szélesek. A Libapimpó elterjedése Gyepeken, utak mentén az északi félteke mérsékelt és hűvösebb zónái mellett Dél-Ausztráliában honos. Hogyan gyűjtsük a Libapimpó gyógynövényt? A növény tőleveleit és virágzó, leveles szárát gyűjtik gyógyászati célra. Egész nyáron át virágzik. A Libapimpó hatóanyagai: Cserzőanyagok, túlnyomó részben ellagitanninok; flavonoidok, kumarinok, antociánok, egy ismeretlen görcsoldó hatóanyag. A Libapimpó felhasználása: Cserzőanyagáért hasznosított drog, bár hatása a rokon vérontófűénél gyengébb. Hasmenés esetén belsőleg, a szájüreg és a garat gyulladásai …

Tudjon meg többet ➢

Ligetszépe, parlagi

A Ligetszépe, parlagi népies neve: – A Ligetszépe, parlagi leírása A ligetszépefélék (Onagraceae) családjába tartozik, Észak-Amerikából származó lágyszárú évelő növény, amely 1- 1,5 méterre is megnő. Általában töltéseken és ugaron nő. Június-szeptember folyamán virágzik, termése négykopácsú tok. A növény szára többé-kevésbé sűrűn mirigyszőrös, levelei lándzsásak. Bugavirágzata mindig felálló, a virágok 4 sziromlevele 2-3 cm hosszú, hosszabb a porzóknál. Toktermései és a csésze zöld, piros foltok nélkül. A Ligetszépe, parlagi elterjedése Üde rézsűk, útszélek, törmelékes helyek. Kiegyenlített klímán szinte világszerte elterjedt. Hazája Észak-Amerika, Mexikóig. Hogyan gyűjtsük a Ligetszépe, parlagi gyógynövényt? Gyógyászati célokra a növény friss, föld feletti részeit és az érett magvak zsíros olaját hasznosítják. Gyűjtési ideje a nyári hónapokra esik. A Ligetszépe, parlagi hatóanyagai: Főként linolsav-, gamma-linolénsav-, olajsav- és palmitinsav-trigliceridek. …

Tudjon meg többet ➢

Lóhere

A Lóhere népies neve: Fehérhere. A Lóhere leírása Öntözés nélkül is növekedik, bár az öntözést meghálálja. Egy évben akár 4-5 növendéket is hoz. Akár frissen kaszálva, akár szárítva kiváló takarmánynövény. Elnyomó növény, érdemes más növénnyel együtt vetni. Ismert még Fehérhere, elnevezése is. Gyepnövény. 4-6 évig évelő, talajtakaró növény. A szerencse egyik szimbóluma 4 levelű lóhereként, mely ritka, azonban előfordul 5 vagy akár 6 levelű lóhere is, de ezek még ritkábbak mint a 4 levelű lóhere. A Lóhere elterjedése Legelőkön, kaszálókon, nedves fekvésű területek gyeptakaró növénye. Hogyan gyűjtsük a Lóhere gyógynövényt? A növényt frissen vágva és szárítva is felhasználják. Virágát szárítják majd gyógyteákban alkalmazzák, általában teakeverékekben található meg. A Lóhere hatóanyagai: Ösztrogént tartalmaz, alkalmazásával ezért óvatosan kell bánni. Nem javallott szívbetegek, …

Tudjon meg többet ➢

Macskagyökér, orvosi

A Macskagyökér, orvosi népies neve: Baldrián, bádiánfű, fordulófű, hodolán, macskagyökönke, mezei nárdus, Szent Magdolna füve, valerián, terjékfű. A Macskagyökér, orvosi leírása Alak-gazdag faj. Levelei páratlanul szárnyaltak, felső levelei ülők és szalagosak. Virágzata gyakran erősen elágazó álernyő. A párta 3-8 mm hosszú, fehér vagy rózsaszín, kehely alakú. A csésze széle virágzáskor begöngyölődik, éréskor pelyhes bóbitává alakul. A Macskagyökér, orvosi elterjedése Nedves rétek, árkok, erdők. Hazája Európa, Ázsia, délebbre ritkább. Hogyan gyűjtsük a Macskagyökér, orvosi gyógynövényt? Mint ahogy a növény neve is elárulja, gyökerét, gyökértörzsét hasznosítják gyógyászati célra. A gyökérzet szaga nem kellemes. Gyűjtése tavasztól őszig ajánlott. A gyökértörzsekről el kell távolítani a szár- és levélcsonkokat. A gyökeret közvetlenül gyűjtés után meg kell mosni, mert száradást követően már nehéz megtisztítani. A Macskagyökér, …

Tudjon meg többet ➢

Majoránna

A Majoránna népies neve: pecsenyevirág, majoranna Majoránna leírása Az ajakosvirágúak (Labiatae) családjába tartozik, mediterrán vidékeken őshonos, nálunk termesztett egyéves fűszernövény. Íze kellemes. Fűszeres illatú, szürkén molyhos növény. Levelei kerek-tojásdadok. Fehéres vagy rózsaszín virágai mintegy 4 mm hosszúak, a tömötten egymásra simuló murvalevelek hónaljában, illetve végálló álfüzérben nyílnak. Majoránna elterjedése Hazája Észak-Afrika, Délnyugat-Ázsia. Fűszernövényként termesztik, ritkán elvadul. Hogyan gyűjtsük a Majoránna gyógynövényt? A növény évente kétszer aratható, virágos leveles szárát július-augusztus folyamán gyűjtik. Majoránna hatóanyagai: „Főként szabinénhidrát-tartalmú illóolaj; csekély mennyiségben fenol-glikozidok, mint az arbutin; flavonoidok, típusos cserzőanyagok.” Hogyan gyűjtsük a Majoránna gyógynövényt? A növény föld feletti virágos, leveles szárát hasznosítják gyógyászati célokra. Illóolajat (szabinént), cserzőanyagokat, flavonoidokat tartalmaz. Majoránna felhasználása: A majoránna kiváló görcsoldó, izzasztó, szélhajtó, erő­sítő (tonizáló), köptető, serkentő és menstruációt …

Tudjon meg többet ➢

Mák, termesztett

A Mák, termesztett népies neve: Közönséges mák. A Mák, termesztett leírása A mák a mákfélék (Papaveraceae) családjába tartozik. Régóta termelt kultúrnövényünk, melynek termése a mákszem. Eredete még nem tisztázott, egyes források szerint őshazája lehet Afganisztán, Üzbegisztán és Tádzsikisztán. A hazai éghajlat alatt kiskertekben termelhető. Kékesszürkén hamvas növény. Lándzsás-tojásdad, szabálytalanul fogazott levelekkel, felső levelei szárölelőek. A 3-6 cm hosszú szirmok fehérek vagy ibolyaszínűek, az alapon sötétebb folttal. Csupasz, többé-kevésbé gömbölyű toktermésén 5-12 barázda található. A magok fajtától függően fehérek, szürkék vagy sötét ibolyaszínűek. A Mák, termesztett elterjedése Fajtáit világszerte termesztik olajnövényként. Máktermesztés ópiumnyerés céljából néhány balkáni államban, valamint Kirgizisztánban, Törökországban, Iránban és Indiában folytatható. Hogyan gyűjtsük a Mák, termesztett gyógynövényt? A kiskertekben a mákot a mákszemért termelik, melynek szürete általában a …

Tudjon meg többet ➢