Aranyvessző, közönséges

Az Aranyvessző, közönséges népies neve: Aranyos ruta, jágerkender, erősrojt, aranyos istápfű, aranyvessző. Az Aranyvessző, közönséges leírása A fészkesvirágzatúak (Compositae) családjába tartozik. Elterjedése leginkább vágások mellett, ligeterdőkben, gyomtársulások területén jellemző. Dísznövényként kertekben is megtalálható. Levelei fűrészes szélűek, az alsók lándzsásak, szárnyas levélnyelűek. A felső levelek keskenyebbek, ülők. A fészkek karcsú, felálló bugavirágzatot alkotnak. Az egyes fészekvirágzatok 6-10 mm hosszúak, a nyelesvirágok száma 6-12, amelyek jelentősen hosszabbak a fészekpikkelyeknél. Az Aranyvessző, közönséges elterjedése Vágások, ligeterdők, gyomtársulások. Európa, Észak-Afrika, Nyugat-Ázsia. Hogyan gyűjtsük az Aranyvessző, közönséges gyógynövényt? Gyógyászati célokra a növény szárának virágos részét hasznosítják, amelynek gyűjtési ideje a nyári hónapokra (június-augusztus) esik. A gyűjtést a virágzás megkezdésekor kell elkezdeni, mert leszedve a virágzat még tovább fejlődik. Az Aranyvessző, közönséges hatóanyagai: Az aranyvesszőfű triterpén …

Tudjon meg többet ➢

Boróka, közönséges

A Boróka, közönséges népies neve: Borovicskafenyő, gyalogfenyő, közönséges boróka. A Boróka, közönséges leírása A ciprusfélék (Cupressaceae) családjába tartozó, örökzöld cserje vagy fa. Április-májusban virágzik. Termései az úgynevezett tobozbogyók két évig fejlődnek. Hegyoldalak, puszták, lápos vidékek, legelők növénye. Vadon élő nagyobb állományai hazánkban a Bakonyban és a Duna-Tisza közén vannak, ahova a futóhomok megkötésére telepítették. Oszlop alakú cserje vagy alacsony fa. Tűlevelei hármasával, örvökben, a szártól elállóan helyezkednek el. Színükön kékesfehér csík látható. Kékesfekete bogyótermései 4-9 mm hosszúak. A Boróka, közönséges elterjedése Puszták, sovány gyepek, ritkás tűlevelű erdők az egész északi féltekén. Hogyan gyűjtsük a Boróka, közönséges gyógynövényt? A borókának az érett termését használják gyógyászati célra. A bogyótermés két évig fejlődik, és a második év augusztus-szeptemberében érett, ilyenkor színük barnás fekete, …

Tudjon meg többet ➢

Csalán, nagy

A Csalán, nagy népies neve: Csalány, csollán, csólyány, csanál, csohán, csovány. A Csalán, nagy leírása Csalánfélék (Urticaceae) családjába tartozik. A növénycsalád nevét a latin „uro”, égni szóból kapta. Minden szerve csalánszőrökkel borított, érintése égető, viszkető érzést okoz, apró kiütésekkel. Kétlaki, évelő növény, megtalálható az ország egész területén, nyirkos helyeken, lomberdő aljnövényzeteként, árkok mentén. Kétlaki, csalán- és serteszőrös növény. Levelei keresztben átellenesek, hosszúkás-tojásdadok, a levél alapja szíves, csúcsa kihegyezett, széle durván fűrészes. Füzérszerű porzós, illetve termős virágzatai legtöbbször hosszabbak, mint a levélnyél. Termése hegyes, tojásdad, egymagvú makkocska. A Csalán, nagy elterjedése Ligeterdők, gyomtársulások; az északi félteke mérsékelt övén honos. Hogyan gyűjtsük a Csalán, nagy gyógynövényt? A csalán levelét és gyökerét hasznosítják gyógyászati célra. Levelének gyűjtési ideje március-április, gyökérzetét (Urticae radix) pedig …

Tudjon meg többet ➢

Lestyán

A Lestyán népies neve: Maggifű. A Lestyán leírása Az ernyősvirágzatúak (Umbelliferae) családjába tartozó, termesztett, évelő növény. Napos, félárnyékos helyen érzi jól magát. Szaga és íze a petrezselyemére emlékeztet. Levelét és gyökerét egyaránt felhasználja az élelmiszeripar és a gyógyászat is. Erőteljes növekedésű, fűszeres illatú növény. Levelei 2-3-szorosan szárnyaltak, a nagy levélkék rombosak, elől bevagdaltak. Összetett ernyővirágzata 10-20 ernyőcskéből áll, számos gallér- és gallérkalevéllel. Ovális ikerkaszattermései kissé lapítottak, 5-8 mm hosszúak, bordázottak és szárnyasak. A Lestyán elterjedése Európában és távolabb is termesztett növény, néha elvadul. Hazája Délnyugat-Ázsia. Hogyan gyűjtsük a Lestyán gyógynövényt? A növény gyökérzetét, tőleveleit és magját gyűjtik és hasznosítják. Júliusban- augusztusban virágzik. A Lestyán hatóanyagai: Az illóolajban alkil-fitalidok fordulnak elő, például liguszticid; fellandrén, pinén és más terpének; furokumarinok, falkarindiol, poliin. …

Tudjon meg többet ➢

Nyírfa, közönséges

A Nyírfa, közönséges népies neve: Bibircses nyír, nyílfa. A Nyírfa, közönséges leírása A nyírfafélék (Betulaceae) családjába tartozik. Hegyvidékek, lomberdők, parkok közismert fehér, foszló kérgű fája. Ágai hajlóak, elágazásaik hegyesszögűek. A fiatal ágakon gyantamirigyek találhatók, amúgy simák, mint a levelek. A levelek alapja rombuszos, végük hosszan kihegyezett, élük kétszeresen fűrészelt, csúcsuk lágyan behajló. A porzós barkák csüggenek, míg a sokkal rövidebb bibés barkák virágzáskor felállóak. A Nyírfa, közönséges elterjedése Ritkás erdők, erdőszélek, puszták. Európában és Nyugat-Ázsiában honos. Hogyan gyűjtsük a Nyírfa, közönséges gyógynövényt? Főként a nyírfa levelét, de a homeopátiában a fa kérgét is használják gyógyászati célokra. A levelet június-július folyamán gyűjtik. A Nyírfa, közönséges hatóanyagai: A levél flavonoidokat (kvercetin glikozidokat), nyomokban illóolajat (szeszkviterpén peroxidokat, triterpén származékokat), káliumsókat és aszkorbinsavat tartalmaz. …

Tudjon meg többet ➢

Petrezselyem

A Petrezselyem népies neve: Petruska, petrezselem, petrezsirom. A Petrezselyem leírása Az ernyősvirágzatúak (Umbelliferae) családjába tartozik, ismert fűszernövény, amely azonban gyógyításra is alkalmas hatóanyagokkal rendelkezik. Jellegzetes, aromás illatú növény. Gyökerei vékonyak vagy húsosak. Levelei 2-3-szorosan szárnyaltak, az alsó levélkék hasogatottak, a felsők hármasak, a metélőpetrezselyem levelei fodrosak. Összetett ernyővirágzata 10-20 ernyőcskéből áll, kevés gallérlevéllel és 6-8 gallérkalevéllel. Ikerkaszattermései zöldesszürkék, 2 mm hosszúak, két sarló alakú, 5 bordájú részterméskékre esnek szét. A Petrezselyem elterjedése Világszerte termesztik. Hazája Délnyugat-Ázsia és a Földközi-tenger keleti vidéke. Hogyan gyűjtsük a Petrezselyem gyógynövényt? A növény termését, levelét és gyökérét hasznosítják gyógyászati célokra. A Petrezselyem hatóanyagai: A termések illóolajat (apiolt, miriszticint, pinént), flavonoidokat (apiint) tartalmaznak. A gyökér ftalidokat (illathordozókat) tartalmaz, a levél pedig C-vitamint. A Petrezselyem felhasználása: Az …

Tudjon meg többet ➢

Zsurló, mezei

A Zsurló, mezei népies neve: Bábaguzsaly, békarokka, cindrót, kannamosófű, ólomsimító, sikárlófű, surlófű, zsurlófű A Zsurló, mezei leírása A harasztok törzsén belül a zsurlófélék (Equisetaceae) családjába tartozik. Vizes, nyirkos erdők, rétek, árokpartok virágtalan, spórás növénye. Jellegzetes, örvös elágazású levelei érdesek, 5-10 cm hosszúak. Szára üreges. A gyógynövény flavonoidokat, kovasavat, csekély arányban alkaloidokat, hosszú szénláncú zsírsavakat tartalmaz. Steril, nyáron zöld, 3-4 mm vastag, barázdált és sűrűn, örvösen elágazó hajtásokkal rendelkező növény. A főszár hüvelyén 6-12 sötétbarna, keskeny fehérszélű fog, rövidebb, mint a hozzá tartozó ágak alsó internódiuma. Aporofillumfüzére tavasszal jelenik meg, sárgásbarna és nem elágazó, a spórák érése után elhal. A Zsurló, mezei elterjedése Szántók, erdőszélek, gyomtársulások. Az északi féltekén honos, ahonnan továbbterjedt. Hogyan gyűjtsük a Zsurló, mezei gyógynövényt? A mezei zsurló …

Tudjon meg többet ➢