Boróka, közönséges

A Boróka, közönséges népies neve: Borovicskafenyő, gyalogfenyő, közönséges boróka. A Boróka, közönséges leírása A ciprusfélék (Cupressaceae) családjába tartozó, örökzöld cserje vagy fa. Április-májusban virágzik. Termései az úgynevezett tobozbogyók két évig fejlődnek. Hegyoldalak, puszták, lápos vidékek, legelők növénye. Vadon élő nagyobb állományai hazánkban a Bakonyban és a Duna-Tisza közén vannak, ahova a futóhomok megkötésére telepítették. Oszlop alakú cserje vagy alacsony fa. Tűlevelei hármasával, örvökben, a szártól elállóan helyezkednek el. Színükön kékesfehér csík látható. Kékesfekete bogyótermései 4-9 mm hosszúak. A Boróka, közönséges elterjedése Puszták, sovány gyepek, ritkás tűlevelű erdők az egész északi féltekén. Hogyan gyűjtsük a Boróka, közönséges gyógynövényt? A borókának az érett termését használják gyógyászati célra. A bogyótermés két évig fejlődik, és a második év augusztus-szeptemberében érett, ilyenkor színük barnás fekete, …

Tudjon meg többet ➢

Csalán, nagy

A Csalán, nagy népies neve: Csalány, csollán, csólyány, csanál, csohán, csovány. A Csalán, nagy leírása Csalánfélék (Urticaceae) családjába tartozik. A növénycsalád nevét a latin „uro”, égni szóból kapta. Minden szerve csalánszőrökkel borított, érintése égető, viszkető érzést okoz, apró kiütésekkel. Kétlaki, évelő növény, megtalálható az ország egész területén, nyirkos helyeken, lomberdő aljnövényzeteként, árkok mentén. Kétlaki, csalán- és serteszőrös növény. Levelei keresztben átellenesek, hosszúkás-tojásdadok, a levél alapja szíves, csúcsa kihegyezett, széle durván fűrészes. Füzérszerű porzós, illetve termős virágzatai legtöbbször hosszabbak, mint a levélnyél. Termése hegyes, tojásdad, egymagvú makkocska. A Csalán, nagy elterjedése Ligeterdők, gyomtársulások; az északi félteke mérsékelt övén honos. Hogyan gyűjtsük a Csalán, nagy gyógynövényt? A csalán levelét és gyökerét hasznosítják gyógyászati célra. Levelének gyűjtési ideje március-április, gyökérzetét (Urticae radix) pedig …

Tudjon meg többet ➢