Gyógynövényhatározó .hu » » Szedés, termesztés, tárolás

Szedés, termesztés, tárolás

Annak érdekében, hogy hatásosak legyenek a növényi gyógyformák (gyógytermékek), a gyógynövényeknek tar­talmazniuk kell hatóanyagaik lehető legteljesebb (optimális) mennyiségét, illetve minőségét. A gyógynövények hatóereje több tényezőtől függ:

  • A fajtól
  • A termőhelytől és az éghajlati viszonyoktól
  • A begyűjtés időpontjától
  • A Szárítás és tartósítás módjától
  • A tárolás feltételeitől
  • A tárolás formájától
  • A tárolás időtartamától

Akár magunk gyűjtjük be gyógynövényein­ket, akár boltban vásároljuk meg őket, jó ha tisz­tában vagyunk azokkal a tényezőkkel, ame­lyek befolyásolják a gyógyításra használt növé­nyek hatóanyag tartalmát.

A faj

Egyes esetekben adott néven (illetve nemzetség­név alatt) több fajt is árulnak. Így például az Echinacea néven forgalmazott gyógynövény két faj is lehet: Echinacea angustifolia (kansasi kí­gyógyökér) és Echinacea purpurea (missouri kí­gyógyökér) Európában kúpvirág, vagy kasvirág a neve. Közülük, úgy tűnik, az Echinacea angus­tifolia a hatásosabb, és ezt emlegetik olyan gyak­ran, mint az amerikai őslakosság által tradicio­nálisan használt gyógynövényt.

Valójában mindkét fajnak ugyanaz a hatása. Mindazonáltal az Edhinacea purpurea könnyeb­ben hozzáférhető és az ára is hozzávetőlegesen harmada a másikénak, így a legtöbb gyógynövénybolt az Echinacea purpurea-bóT készült termékeket árulja.

Hasonló a helyzet a csíkófarkkal: ilyen néven kínai csikófarkat (Ephedra sinica; ma huang) és egy amerikai fajt (sivatagi tea vagy mormon tea) is árusítanak. Csakhogy a kettő közül csupán a kínai faj tartalmazza elég nagy mennyiségben a növény hatóanyagát, az ephedrint. A csikófark esetében a két faj között sem árban sem elter­jedtségben nincs lényeges különbség.

Ami a ginzenget illeti, a név használata mind a távol-keleti faj (Panax ginseng), mind ameri­kai rokona, a kanadai ginzeng (Panax quinquefolium) esetében indokolt, mivel tulajdonságaik hasonlóak azzal a különbséggel, hogy a kínaiak a keleti ginzenget melegítő sajátságának tartják és ezért főleg téli toniknak használják, míg az amerikait hűtő hatásúnak, és így főként nyári tonikként fogyasztják.

Van egy növény, amit szi­bériai ginzeng (Eleutherococcus senticosus) né­ven árulnak: ez szintén a borostyánfélék (Aralia- ceae) családjába tartozik, de nem ugyanabba a nemzetségbe, mint a ginzeng, és tulajdonságaik csak részben hasonlóak. Ezen kívül még egy gyógynövény akad, a Panax notoginseng, ame­lyet „tienchi ginzeng” néven is ismernek.

Az angyalgyökérnek úgyszintén két, széles kör­ben használt faja van: a kínai angyalgyökér (Angelica sinensis), és az orvosi angyalgyökér (Angelica archangelica), mely utóbbi Ameriká­ban és Európában él. A kínai fajt elsősorban méherősítő és görcsoldó sajátságáért értékelik nagyra, míg az orvosi angyalgyökérnek főként melegítő, serkentő hatását használják ki és a tüdő megbetegedéseinek gyógyítására rendelik. Az orvosi angyalgyökér melegítő hatása révén csökkenti az izmok feszülését, így tehát gyógyhatása részben megegyezik a kínai fajéval. En­nek ellenére, a két növényt meg kell különböz­tetni egymástól, mert hatóerejük több vonatko­zásban eltér. A kínai angyalgyökér igen kiváló a női ivarszervi megbetegedések kezelésére, és ezen a téren felette áll a másiknak.

Bármely esetben, ha kétségek merülnek fel a fölhasználandó növény faj szerinti hovatartozá­sával kapcsolatosan, célszerű az anyagot beha­tóan megvizsgálni több gyógynövényes szakiro­dalomra támaszkodva.

A termőhely és az éghajlati viszonyok

Az élőhelyi körülmények minden növény eseté­ben befolyásolják a hatóanyag-tartalmat. Ebben szerepet játszanak a talaj minőségét meghatá­rozó tényezők és az éghajlat jellemzői. Általá­ban azonban igen keveset tudunk ezeknek a sajátosságoknak a növények gyógyító erejére gya­korolt hatásáról, ami pedig lehetővé tenné, il­letve hozzájárulna, hogy a legjobb minőségű ter­méket válasszuk.

Akik követik a gyógynövények alkalmazásá­nak alapelveit, azok számára a helyi, környezetükben élő növények alkalmazása a legmegfelelőbb. Ilyen esetben se szedjünk azonban növényt a forgalmas utak mentén, mi­vel a járművek kipufogógázaiból ártalmas anya­gok rakódnak le a növények felületére, illetve szí­vódnak fel beléjük.

Amikor boltban vásárolunk gyógynövényeket, tisztában kell lennünk azzal, hogy noha a fajok java része Magyarországon is honos, illetve meg­terem, a kereskedelemben kaphatók egy része külföldről behozott gyógynövény.

A begyűjtés időpontja

A gyógynövényeket akkor kell begyűjteni, amikor a legnagyobb mennyiségben és optimális össze­tételben tartalmazzák a hatóanyagokat.

  • A leveleket a növény virágzását közvetlenül megelőző időben kell leszedni. Ilyenkor a nö­vény energiái a felsőbb részekben összpontosul­nak.
  • A virágokat első teljes nyílásukat megelőzően kell leszedni; ezt követően elvesztik értékes sa­játságaikat.
  • A termések és gyümölcsök szedése az érés csúcspontjára essen.
  • Ha egy növény föld feletti részeit kell begyűj­teni, ami általában a leveles, virágos hajtás le­szedését jelenti, akkor a művelet közvetlenül a virágzáskor végzendő el.
  • A fák és bokrok kérgét, ágait tavasszal kell gyűjteni, amikor nedvkeringésük megindul, és el­ső leveleik megjelennek.

A gyógynövények gyökerét és gyöktörzsét álta­lában ősszel kell kiási és begyűjteni, amikor a termések és magvak beérnek. Egyes esetekben, például a szasszafrasznál (Sassafras albidum) a gyűjtést tavasszal, a nedvkeringés megindultakor kell elvégezni.

A tárolás és tartósítás módja

A begyűjtött föld feletti részeket, azaz leveles haj­tásokat, amennyiben talajjal szennyezettek, előbb óvatosan meg kell mosni, majd száradás után kiválogatva egy jól szellőző, száraz, árnyas he­lyen kell felaggatni. A növényeket kisebb csokrokba lehet kötni, ha lógatva szárítjuk, illetve tároljuk őket, vagy szét is lehet teríteni egy rá­csozaton. Utóbbi esetben azonban legyen gon­dunk rá, hogy minden nap átforgassuk őket, hogy egyenletesen száradjanak.

A gyökereket és kérgeket óvatosan súrolva mossuk meg, és szárítás előtt aprítsuk fel, úgy, hogy a kiszáradt darabok ne legyenek vastagab­bak 2,5 cm-nél. A földarabolt növényt terítsük szét egy rácsozaton vagy hálón és forgassuk meg naponta. Az illó olajat nem tartalmazó gyökere­ket napon is száríthatjuk, míg fordított esetben meleg, száraz helyen kell megszárítani a gyöke­reket. Ha nem áll módunkban a gyökereket le­vegőn megszárítani, használhatunk szárítót is, amely melege (kb. 37 °C-os) levegőt fúj keresztül az egymás fölött, rácsokon szétterített növényi részeken.

A szárítás általában 3-4 napot vesz igénybe, mialatt a növények többsége tömegének felét, háromnegyedét elveszíti. A gyógynövények töme­gének általában kb. 10%-át teszi ki a víz.

A tárolás feltételei

A gyógynövények hatóanyag-tartalmát csökkentheti a meleg, az erős fény, a szabad levegő, a növényi enzimek, valamint a baktériumok és gom­bák tevékenysége. Az enzimműködést és a mik­roorganizmusok (baktériumok, gombák) tevé­kenységét elősegíti a meleg és a nedvesség, a magas páratartalom. Az illékony anyagok könnyebben eltávoznak a szabad levegőn, az oxidá­ció szintén átalakíthatja az olajokat és a növé­nyek egyéb összetevőit.

A gyógynövényeket tehát száraz, hűvös helyen kell tárolni, a lehető legkevésbé kitéve a szabad levegő és a napfény hatásainak. Ugyanakkor nem szabad a kamra sötét mélyére rejteni, mert ez akadályozza használatukat. Jól látható és elérhető helyre tegyük a növényeket, így nem áll­nak sokáig fölhasználatlanul. A tartóedényt szo­rosan le kell zárni. Az átlátszó műanyag zacskók csaknem használhatatlanok, mivel nem zárhatók légmentesen. Ne tartsunk gyógynövényt az ablakpárkányon, ahol napsugárzás érheti, ügyeljünk, hogy biztonságos távolban legyenek a tűzhelytől is, illetve bármi más hőforrástól.

A tárolás formája

A gyógynövényeket általában három formában vásárolhatjuk meg: Egészben, összevágva, valamint por alakban.

Az egészben hagyott növények tárolhatók a leg­tovább, hiszen a levegő és a mikroorganizmusok a legkevésbé férnek a növény belső szöveteihez; azonban ilyen formában a legnehezebb a nö­vényből kivonni a hatóanyagokat. Az egészben tárolt gyógynövényeket használhatjuk tinktúra, balzsam és főzet készítésére. A kis levelű és vi­rágú növények általában egészben vagy por alakban kaphatók.

Teakészítés céljára a gyógyfüveket összevág­ják és átrostálják, hogy por, illetve túl kicsiny ré­szecskék ne maradjanak benne. Ilyen formában könnyű leszűrni, illetve sokrétűen felhasználha­tók. A zselatin kapszulákba, a pilulákba és a kú­pokba viszont por alakban teendők a növényi részek. A gyógynövények azonban por alakban nem jól tárolhatók, mivel nagy felületen érintkez­nek a levegővel, és annak nedvességtartalmával, valamint fénnyel. Gyakran elég nehéz a növényéket kellően finomra porítani még elektromos kávédarálóval is (pl., hogy a kapszulába tölthetők legyenek), ezért tanácsos eleve por alakban beszerezni őket.

A tárolás időtartama

Amikor a növények kezdik elveszteni illatukat, aromájukat, ízüket és/vagy színüket, tegyük félre őket gyógynövényes fürdő, illetőleg kéz- vagy lábfürdő céljára. Ehhez válogatás nélkül, szaba­don összekeverhetjük a füveket. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy évente, esetleg kétévente célszerű, illetve szükséges átnézni, illetve újra feltölteni a készleteket.

Elsőnek az illóolaj tartalmú levelek, hajtások vesztik el hatásukat, míg a gyökerek és kérgek sokáig megtartják.

Általában nincs értelme és nem is szükséges, hogy gyógyfüvek százai sorakozzanak a polcon. Ehelyett érdemes a legfontosabb konyhai fű­szernövényeket és fűszereket a kezünk ügyében tartani, amelyeket sűrűn használunk a főzéshez, továbbá azokat, amelyeket a leggyakrabban használunk, illetve amelyekhez nehéz hozzájutni.

Ha valami egyéb gyógynövényre van időköz­ben szükségünk – mondjuk egy hirtelen előállt bántalom, betegség kezelésére -, azt bármikor frissen beszerezhetjük.

  • Amikor teát készítünk, érdemes nagyobb mennyiséget előállítani – 4 csészényitől 4,5 l-ig a tea eltarthatóságát szem előtt tartva -, és ezt szorosan lezárt üvegben a hűtőben tartani. A tea legfeljebb 3 napig tárolható ilyen módon.
  • Amikor fölmelegítjük, sohase forraljuk fel a teát!
  • Az alkoholos (tinktúra) és ecetes kivonatok antibakteriális sajátságuknak köszönhetően 3 évig is elállnak hűvös helyen.
  • A gyógynövényolaj, ha ügyelünk rá, hogy a le­vegővel a lehető legkevesebbet érintkezzen, akár 7 esztendőn át is eláll, ugyancsak hűvös he­lyen.
  • Ha némi E vitamint is adunk hozzá, nagyban fokozhatjuk eltarthatóságát.

A kenőcsök és az öblítő- és borogató vizek szintén több évig felhasználhatók, ha pl. kevés benzoe tinktúrával tartósítjuk őket.

A benzoe tinktúra igen fontos adalékanyag, hiszen e készítményeknek viszonylag csíramen­tesnek kell lenniük, lévén, hogy nyílt sebekre, sérült bőrre is kerülhetnek.

A pakolásokat, forró borogatásokat és kúpo­kat a szükségleteknek megfelelő mennyiségben kell elkészíteni; ezek nem tárolhatók hosszabb ideig.

Kapcsolódó bejegyzések

  • Kislexikon a gyógynövények alkalmazásához Alkaloidok Az alkaloidok Nitrogén atomot tartalmazó, jelentős élettani hatással rendelkező növényi eredetű vegyületcsalád. Az alkaloidok egy része igen erős méreg, kis mennyiségek bevétele is halálhoz vezethet. A gyógyászatban jelentős […]
  • A gyógynövények alkalmazásának módjai A gyógyítók a világ legtöbb részén csupán kis számú, és csak a környékbeli, illetve lakó­helyükhöz közeli vidékeken termő gyógynövé­nyek alkalmazásával végzik a gyógykezeléseket. Sikereik, eredményeik nem pusztán növényisme­retüknek […]
  • Glikozidák A glikozidák növényi anyagok, melyek cukorra (glukóz, galaktóz, mannóz, xiloz) és más szerves vegyületre bonthatók, tulajdonképpen a cukrokaglikon-alkoholos észterei. Erjesztőkkel együtt fordulnak elő, ezek a szárítás, feldolgozás közben […]
  • Gyógynövények tulajdonságai A gyógynövények igen lényeges vonása, hogy bennük különböző gyógyító tulajdonságok tár­sulnak. Minden fajnak specifikus hatása van a szervezet egyes részeire, bizonyos szervrendsze­rére, ugyanakkor bizonyos mértékben rendelkez­nek […]
  • Illóolajok Az illóolajok a vízgőzzel együtt desztilláló anyagok, melyek a normál hőmérsékleten elillannak, és általában a szaglóérzéket ingerlik. A gyógynövények nagy százaléka tartalmaz illóolajat, melyeknek eltérő kémiai szerkezetük alapján […]

Gyógynövények szerepe, hatása, alkalmazása - Gyógynövény határozó.hu

Üzemeltető: Index Web Solutions Kft. | Design: Kohányi Gábor | Sok szeretettel: Gyógynövények A-Z