Keserűanyagok

A keserűanyag elnevezés tulajdonképpen nem vegyi meghatározás, mert szubjektív íz-érzékelésen alapul, legtöbbjük terpén származék. Ma általában vegyileg közömbös anyagot értenek e név alatt, de idetartoznak még bizonyos glikozidák, alkaloidák, sőt bizonyos toxinok is. Jelentős mértékben használja a keserűanyagokat pl. a likőripar. Az emésztőrendszerre való hatásuk az illóolajokéhoz hasonló, étkezés előtt fél órával célszerű az alkalmazásuk. Gyomor és bélzavaroknál elsősorban étvágygerjesztőnek használják, a nyálkatermelést fokozzák, és az emésztőnedvek elválasztását fokozzák, ezenkívül antibakteriális, vizelethajtó és vérnyomáscsökkentő, szíverősítő hatásuk is jótékony. Gyógynövények: benedekfű, ezerjófű, fehérüröm, kálmosgyökér, tárnicsgyökér, narancs éretlen héja, cickafark, articsóka, komló, angyalgyökér, nagybojtorján, katángkóró gyökér, gyermekláncfű.

Toxinok

A toxinok méreganyagokat jelentenek. Gyógynövények – Növények részei, ehető virágok Szár (caulis, cormus, strips): A szár a növény azon része, mely rendesen felfelé növekszik. A szár azon részét, mely két levél között van, tengelyíznek nevezzük. A szár melléktengelyei az ágak, ezekből fejlődnek a gallyak. A virágot viselő szár, mely csak tőlevelekkel bír, a kocsány. A szár állományára nézve lehet fás és lágyszárú. A föld alatti szár lehet a gumó, hagyma, hagymagumó, tarack, gyöktörzs. A szárhoz tartozik még az ostorinda, a föld feletti sarj és a kacsok. Gyökér (radix): A gyökér a növények helyzetét biztosítja, a táplálékot felszívja. Rügyeket, leveleket nem hajt. A szár egyenes folytatása a főgyökér, a belőle kiágazó gyökerek a mellékgyökerek. Ezenkívül még vannak élősdi gyökerek, és vízben …

Tudjon meg többet ➢