Erjesztők

Az erjesztők – enzimek (fermentumok) katalitikus anyagok, melyek már kis mennyiségben is befolyásolják a vegyi reakciók sebességét, anélkül azonban, hogy az így keletkezett új anyagokban kimutathatóak volnának. Például ilyen a harmatfű (rovaremésztő növény), levelében pepszinhez hasonló erjesztő acidalbumin (fehérje emésztő) van. Alkaloidák Az alkaloidák különleges gyógyszertani hatású, lúgos, aminosavakból felépült nitrogéntartalmú anyagok,melynek köszönhetően mérges növényeink egy része is gyógyhatású (lásd. még: mérgező növények). Könnyen és gyorsan oldódnak ki és gyors a felszívódásuk. Mérgező hatásuknál fogva csak a gyógyszeripar hasznosítja az alkaloidák sóját, melyet leggyakrabban almasav-, citrom-, és oxálsavval képeznek. A gyógyszerészetileg előállított szerek „standartizált” vagy „félszinetikus” származék készítmények, melyekben egységnyi térfogatban meghatározhatóak a hatóanyagok. Az alkaloidák a központi idegrendszerre hatnak, csak orvosi rendelvényre kaphatóak (és használhatóak), általános bódító és fájdalomcsillapító …

Tudjon meg többet ➢

Glikozidák

A glikozidák növényi anyagok, melyek cukorra (glukóz, galaktóz, mannóz, xiloz) és más szerves vegyületre bonthatók, tulajdonképpen a cukrokaglikon-alkoholos észterei. Erjesztőkkel együtt fordulnak elő, ezek a szárítás, feldolgozás közben szétbontják a glikozidákat. Egy növény többféle gilkozidát tartalmazhat, a növény a számára mérgező vegyületeket glikozid formában leköti és tárolja, így közömbösítve a mérgező hatóanyagokat. Gyulladáscsökkentésre és bevonó anyagként használatos. Hashajtó hatásúak, hosszú távon nem fogyaszthatóak, mert károsíthatják a májat és a bélrendszert. Szívműködést szabályzó, vizelethajtó hatásuk is ismert (gyűszűvirág, tavaszi héricsfű, gyöngyviráglevél, bodza, édesgyökér, hársfavirág, papsajt). A gyógynövény – glikozidák összetételük alapján lehetnek: Fenolos glikozidok-Arbutinok: hidrokinon és glukóz vegyületei, a baktériumok, gombák szaporodását gátolják (lásd. még: candidabetegség kezelése), vizelethajtó hatásúak. Az arbutinok kiváló húgyúti fertőtlenítő hatóanyagok, a vese és epekő kiürülését elősegítik. …

Tudjon meg többet ➢

Mérgező növények

Virágok, elsősegélynyújtás, mérgező növények – virágok listája Gyógynövények, virágok hatóanyagai közt is találhatunk mérgező hatású alkotókat, melyek kis adagban mégis gyógyhatást fejtenek ki (növények hatóanyagai -alkaloidák). Leginkább a gyógyszeripar használja fel megfelelő adagolásban és összetételben a mérgező növények kivonatait, hatásmechanizmusait. A mérgező növényekről való tájékozottság szükségszerűsége nem csak a gyógynövények, hanem az otthonunkban nevelt szoba- és kerti növényekre – virágokra is vonatkozik, melyek elérhető közelségben, elérhetőségben vannak a gyermekek, illetve a háziállatok számára. Mérgező hatásuk alapján a növények – virágok lehetnek mérgezőek, halálosan és fokozottan mérgezőek, illetve enyhén mérgezőek, és az adott növényeknek csak egy bizonyos részük (pl. burgonya), vagy az egész növény lehet mérgező tulajdonságú (növények részei). Az enyhén mérgező növények közé tartoznak azok a növények is, melyek allergiás …

Tudjon meg többet ➢

Ricinus

A Ricinus népies neve: Csodafa, csodafű, jónásfája, jónáskabak, kikojona, kiki, nagysárfű, krisztuskeze, tenyere, krisztuspálma, ötujjú fű, kerti berzseny. A Ricinus leírása A kutyatejfélék (Euphorbiaceae) családjába tartozik. A trópusokon örökzöld, hazánkban egynyári növény. Magjából hashajtó készül. Gyors növekedésű, fa méretet is elérő lágyszárú növény. Levelei tenyeresen hasogatottak. Füzér alakú virágzata alsó részén porzós virágok állnak, porzóik elágaznak, felettük a piros bibés nőivarú virágok. Termése száraz tüskékkel borított, három részre hasadó tok. Magjai sötétbarnák, szürkésfehér erezetűek. A Ricinus elterjedése Hazája Afrika, a Földközi-tenger mentén meghonosodott. Kedvelt dísznövény. Hogyan gyűjtsük a Ricinus gyógynövényt? A magjának hashajtó olajáért (kasztorolaj, oleum ricini) sok helyen nagy mennyiségben termesztik. A Ricinus hatóanyagai: A ricinus magvait a bennük található zsíros olaj miatt használják gyógyászati célokra. A zsíros olajat …

Tudjon meg többet ➢

Tejnedvek

A tejnedvek bizonyos növények tejcsöveiben bezárt, tejszerűen folyó anyagok. Tulajdonképpen vízzel képzett emulziók, melyek tartalmazhatnak például keményítőt, zsírt, cukrot, gumit, kaucsukot, inulint, gyantákat (fecskefű, gyermekláncfű, katángkóró, ópium, gólyahír). A gyógyszeripar használja porított formában, kézre cseppenve sok növény tejnedve allergiás, viszkető hatást válthat ki. Gyógynövény – Lektinek A lektinek (fitohemagglutininek) olyan fehérjék vagy származékaik, melyek megkötik a cukrokat. Kapcsolódnak a sejthártya szerkezetében található glikoproteinhez. Jelentős részük kicsapja a vörösvérsejteket, gyakran van mitogén (sejtosztódást serkentő) hatásuk, és serkentik a nyiroksejtek (limfociták) szaporodását. Hőérzékeny anyagok, melyek a főzés során elbomlanak (nyers bab, borsó, szója, lencse, földimogyoró, ricinus). Különböző növényi részek mérgező anyagai, melyeket régebben toxalbuminoknak (-mérgező fehérjék-lásd: mérgező növények) is neveztek. Az izolált lektineket használják a vércsoport meghatározásban (a vörösvérsejt agglutinációs hatása miatt). …

Tudjon meg többet ➢

Zsírok, zsíros olajok

A zsírok az illóolajtól abban különböznek, hogy nem párolognak, és nem oldódnak alkoholban (a ricinus kivételével). Ezeket főleg magvakból, sajtolással nyerik ki (lenolaj, napraforgó, repce, ricinus, szerecsendió, mustármag). Ricinusolaj (oleum ricini): a Ricinus communis (önmagában-kezeletlenül mérgező mag, lásd. mérgező növények) magvaiból gyógyszertárilag sajtolt, színtelen olaj ricinolsavas és izoricinolsavas trigliceridből áll. A ricinolsav oxizsírsav, amely a ricinusolajból a vékonybélben lipáz nevű enzim hatására felszabadul, enyhén izgatja a bélfalat, és heves bélmozgást vált ki, de nem okoz fájdalmat, bélgörcsöket, alhasi vérbőséget, ezért terhesség és szoptatás alatt, illetve gyermekeknek is adható (csecsemőknek nem, mivel súlyos kiszáradásos állapotot okozhatnak!). A ricinusolaj gátolja a vastagbél antiperisztaltikáját (renyheségét), ezzel csökkenti a széklet kiszáradását, egyben mivel rossz a (többi zsírsavhoz képest) felszívódása a vékonybélből, ezért nagyobb része …

Tudjon meg többet ➢