Erjesztők

Az erjesztők – enzimek (fermentumok) katalitikus anyagok, melyek már kis mennyiségben is befolyásolják a vegyi reakciók sebességét, anélkül azonban, hogy az így keletkezett új anyagokban kimutathatóak volnának. Például ilyen a harmatfű (rovaremésztő növény), levelében pepszinhez hasonló erjesztő acidalbumin (fehérje emésztő) van. Alkaloidák Az alkaloidák különleges gyógyszertani hatású, lúgos, aminosavakból felépült nitrogéntartalmú anyagok,melynek köszönhetően mérges növényeink egy része is gyógyhatású (lásd. még: mérgező növények). Könnyen és gyorsan oldódnak ki és gyors a felszívódásuk. Mérgező hatásuknál fogva csak a gyógyszeripar hasznosítja az alkaloidák sóját, melyet leggyakrabban almasav-, citrom-, és oxálsavval képeznek. A gyógyszerészetileg előállított szerek „standartizált” vagy „félszinetikus” származék készítmények, melyekben egységnyi térfogatban meghatározhatóak a hatóanyagok. Az alkaloidák a központi idegrendszerre hatnak, csak orvosi rendelvényre kaphatóak (és használhatóak), általános bódító és fájdalomcsillapító …

Tudjon meg többet ➢

Szedés, termesztés, tárolás

Annak érdekében, hogy hatásosak legyenek a növényi gyógyformák (gyógytermékek), a gyógynövényeknek tar­talmazniuk kell hatóanyagaik lehető legteljesebb (optimális) mennyiségét, illetve minőségét. A gyógynövények hatóereje több tényezőtől függ:

  • A fajtól
  • A termőhelytől és az éghajlati viszonyoktól
  • A begyűjtés időpontjától
  • A Szárítás és tartósítás módjától
  • A tárolás feltételeitől
  • A tárolás formájától
  • A tárolás időtartamától

Akár magunk gyűjtjük be gyógynövényein­ket, akár boltban vásároljuk meg őket, jó ha tisz­tában vagyunk azokkal a tényezőkkel, ame­lyek befolyásolják a gyógyításra használt növé­nyek hatóanyag tartalmát.

Tudjon meg többet ➢

Zsírok, zsíros olajok

A zsírok az illóolajtól abban különböznek, hogy nem párolognak, és nem oldódnak alkoholban (a ricinus kivételével). Ezeket főleg magvakból, sajtolással nyerik ki (lenolaj, napraforgó, repce, ricinus, szerecsendió, mustármag). Ricinusolaj (oleum ricini): a Ricinus communis (önmagában-kezeletlenül mérgező mag, lásd. mérgező növények) magvaiból gyógyszertárilag sajtolt, színtelen olaj ricinolsavas és izoricinolsavas trigliceridből áll. A ricinolsav oxizsírsav, amely a ricinusolajból a vékonybélben lipáz nevű enzim hatására felszabadul, enyhén izgatja a bélfalat, és heves bélmozgást vált ki, de nem okoz fájdalmat, bélgörcsöket, alhasi vérbőséget, ezért terhesség és szoptatás alatt, illetve gyermekeknek is adható (csecsemőknek nem, mivel súlyos kiszáradásos állapotot okozhatnak!). A ricinusolaj gátolja a vastagbél antiperisztaltikáját (renyheségét), ezzel csökkenti a széklet kiszáradását, egyben mivel rossz a (többi zsírsavhoz képest) felszívódása a vékonybélből, ezért nagyobb része …

Tudjon meg többet ➢