Gyógynövényhatározó .hu »

Bodza, fekete

A Bodza, fekete népies neve: Bocfa, csete, fái bodza, fekete bodza. A Bodza, fekete leírása A bodzafélék (Caprifoliaceae) családjába tartozik, mindenfelé elterjedt, de főleg cserjések, lomberdők területén él. Cserje vagy néha fa. Magas termetű cserje, illetve kis fa. A bél fehér. Levelei 5-7 levélkéből összetettek. Virágai lapos, összetett bogernyőben nyílnak, a portokok sárgák. Fényes, fekete csonthéjas bogyótermései lecsüngő terméságazatot alkotnak. A Bodza, fekete elterjedése Tarvágások, erdőszélek, cserjések. Hazája Európa, Ázsia. (Folytatásos cikk …)

Flavonidok

A flavonidok a növények színeiért felelősek, festékanyagok. Fő alkotóik a klorofillok (lúgosító ételek- zöldségek), karotionidok, antocionidok, és a flavon, rutin, a luteolin. Az erekre hatnak kedvezően, mert kiegészítik a C-vitamin hatását, csökkentik a capillárisok (kiserek) törékenységét, áteresztőképességét. Kis mértékben csökkentik a vérnyomást, visszérgyulladást, a koleszterinszintet, a gyulladásokat, és húgyhajtó hatású. Gyógynövények: galagonya, zsúrló, japán akác, fekete áfonya, csalán, körömvirág, napraforgó, máriatövis termése, nyírfa levél, kukorica bajusz, kamilla, bodza, hársfa, árnika (Folytatásos cikk …)

Glikozidák

A glikozidák növényi anyagok, melyek cukorra (glukóz, galaktóz, mannóz, xiloz) és más szerves vegyületre bonthatók, tulajdonképpen a cukrokaglikon-alkoholos észterei. Erjesztőkkel együtt fordulnak elő, ezek a szárítás, feldolgozás közben szétbontják a glikozidákat. Egy növény többféle gilkozidát tartalmazhat, a növény a számára mérgező vegyületeket glikozid formában leköti és tárolja, így közömbösítve a mérgező hatóanyagokat. Gyulladáscsökkentésre és bevonó anyagként használatos. Hashajtó hatásúak, hosszú távon nem fogyaszthatóak, mert károsíthatják a májat és a bélrendszert. (Folytatásos cikk …)

Toxinok

A toxinok méreganyagokat jelentenek. Gyógynövények – Növények részei, ehető virágok Szár (caulis, cormus, strips): A szár a növény azon része, mely rendesen felfelé növekszik. A szár azon részét, mely két levél között van, tengelyíznek nevezzük. A szár melléktengelyei az ágak, ezekből fejlődnek a gallyak. A virágot viselő szár, mely csak tőlevelekkel bír, a kocsány. A szár állományára nézve lehet fás és lágyszárú. A föld alatti szár lehet a gumó, hagyma, (Folytatásos cikk …)

Vitaminok, ásványi anyagok

A vitaminok közül a C-vitamin főleg a gyümölcsökben található meg, de a nyírfalevél, a gyermekláncfű, és a csalán is sok C-vitamint tartalmaz. B-vitamin a gabona-magvakban, gyümölcsökben,az articsókában, a csalánban, csipkebogyóban, ribizliben, fokhagymában, áfonyában és a benedekfűben található meg nagyobb mennyiségben. A-vitamin (illetve karotin tartalom) sárgarépában, csonthéjasokban, csipkebogyóban, berkenyében, paprikában, bodzában, gyermekláncfűben, körömvirágban, articsókában, az E-vitamin csíraolajokban, növényi magvakban, csipkebogyóban található meg főleg. K-vitamint tartalmaz pl. a lucerna, kelvirág, csalán, fenyőtű, (Folytatásos cikk …)

Üzemeltető: Index Web Solutions Kft. | Design: Kohányi Gábor | Sok szeretettel: Gyógynövények A-Z